4 talált cikk a beruházás , bérleti díj , tárgyi eszköz , értékcsökkenési leírás , bevétel , piaci érték kifejezésre

Kérdés: A kft. 2018-2019-ben nagyberuházást végzett bérelt ingatlanon. Új üzemcsarnokot épített, amely a korábbi építménytől független építmény. A csarnok építéséhez uniós támogatást is kapott, valamint banki hitelt is igénybe vett. A beruházással kapcsolatos számlák, bizonylatok könyvelése a befejezetlen beruházások főkönyvi számlára történt. 2020-ban elkészült a csarnok, és a különböző engedélyek beszerzése után március 1-jén aktiválva lett. Egy 2020. április 2. napján kelt megállapodással földhasználati jog alapítása történt. Azaz a bérelt ingatlanon elkészült felépítmény tekintetében a kft. ráépítő és egyben földhasználati jogot szerző féllé vált. Az ingatlan-nyilvántartásba ráépítés jogcímen a kft. tulajdonaként, kivett üzem megnevezéssel került be önálló ingatlanként. A felépítmény értékét a kft. mint ráépítő 500 millió forint értékben határozta meg a fenti megállapodásban. A ráépítés mentes a vagyonátruházási illeték alól. Hogyan kerül ez be a könyvekbe? A március 1-jei aktiválás a "beruházás bérelt ingatlanra" történt, és a könyv szerinti értéke kevesebb, mint 500 millió forint. Kerekítve 450 millió forint került könyvelésre. A földhivatali bejegyzés napjával a különbözetet könyveltük térítés nélküli átvétel címén, majd elhatárolással halasztott bevételként. Végül pedig az 500 millió átvezetésre kerül "Földhasználati jog/ráépítés" főkönyvi kartonra? Ha nem akarunk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, akkor az elhatárolást fel kell oldani, és még ebben az évben bevétel lesz?

Kérdés: Alapanyag-beszállítóink az általunk megvásárolt szerszámok, gyártóeszközök értékét továbbszámlázzák nekünk. Ezen szerszámokat, gyártóeszközöket kizárólag a részünkre gyártott alapanyagok előállításához használják, speciális eszközök más célra nem használhatók. Beszállítóváltás esetén rugalmasan áthelyezhetők az új beszállítóhoz. Ezen eszközök nélkül a beszállítók nem vállalják részünkre az alapanyaggyártást. Az eszközöket a tárgyi eszközök között mutatjuk ki, az értékcsökkenést mi számoljuk el. Szükséges-e bérleti szerződést kötni beszállítóinkkal? Hogyan kell könyvelni a beszállítóink által ezeken az eszközökön végzett próbagyártás költségeit, amelyeket továbbterhelnek ránk?

Kérdés: Ügyfelünk kereskedelmi és szolgáltató cég. Fő profilja elektronikai termékek forgalmazása, valamint távfelügyeleti szolgáltatás. Ügyfelünk elektronikai terméket értékesít partnerének. A partner ezen termékek felhasználásával távfelügyeleti szolgáltatás nyújtására alkalmas készüléket állít elő az ügyfél számára, amelyet az ügyfél megvásárol, és az 1. számlaosztályban tart nyilván. Ezen eszközök nem kerülnek értékesítésre, hanem szolgáltatási szerződés alapján kihelyezésre kerülnek a megrendelőhöz használatra. A megrendelő a cégnek mint szolgáltatásnyújtónak rendszeres szolgáltatási díjat fizet. Bérleti díjat nem számít fel, csak az eszköz használatát biztosítja. A szolgáltatási szerződés tartalmazza, ha a szerződéskötéstől eltelt idő kevesebb 3 évnél, akkor a készüléket vissza kell adni, ha 3-6 év, akkor a készülék a szerződésben rögzített áron megvásárolható, ha meghaladja a 6 évet, akkor a készülék átkerül a megrendelő tulajdonába. Helyesen járunk el, ha ezen eszközöket az 1. számlaosztályban tartjuk nyilván? A szolgáltatási szerződés alapján bérbe adott eszköznek minősíthetők ezek az eszközök? Milyen mértékű értékcsökkenés számolható el? Mi a helyes könyvelési és számlázási eljárás a szerződések lejárata után?

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?