Ingatlanértékesítés részfizetéssel

Kérdés: Az ingatlanértékesítés eladási árát a vevő csak részben fizette ki, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a részfizetés teljesítése után az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkát. Amennyiben azonban a vételárat nem fizeti meg határidőre, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. A szerződés szerinti fizetési határidő több hónapja lejárt, a vevőnek vissza kell adnia az ingatlant. Az eladó azt továbbra is értékesíteni akarja. A meghiúsult adásvételi szerződés felbontása lehet-e az eladónál az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia a tartozás értékén? Helyes-e, ha az eladó a visszakapott ingatlant a 2. számlaosztályban veszi nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] ...a két időpont között a vevő által használt eszköz (azadott esetben az ingatlan) visszavételkori beszerzési értékeként az eszközpiaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe venni. Ha ahelyesbítő számlánál figyelembe vett visszavételkori...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Betörésből származó kár elszámolása

Kérdés: Szja-tv. hatálya alá tartozó kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó üzletében betörés történt. Az alkatrészek egy részét elvitték, melynek beszerzése lekönyvelésre került, az áfabevallásban is szerepelt. A vállalkozónak biztosítása nem volt. Az eltulajdonított anyagok beszerzési értéke könyvelendő-e, vagy az év végi leltár elkészítésénél kell figyelembe venni a kár összegét?
Részlet a válaszából: […] A betörés miatt elvitt készlet értének meghatározásaérdekében a betörést követően leltározni kell. A leltár alapján a magánszemélyaz 50 ezer forintot meg nem haladó készletet selejtezheti, amelyrőlnyilvántartást kell vezetnie.A nyilvántartás tartalmazza:– a selejtezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Vásárlói pontok beváltása vagy ajándék

Kérdés: Cégünk gyógyászati termékek értékesítésével foglalkozik, és pontgyűjtő akció keretében ösztönözzük vevőink vásárlásait. A vevők termékeinket kiskereskedelmi forgalomban továbbértékesítik. A vásárláskor összegyűjtött pontokért az előre meghirdetett katalógusunkból tudnak a vevők választani. Az ajándékot átvételi nyilatkozattal vetetjük át. Ajándéktárgyak áfáját levonjuk, az ajándék értékével a társasági adó alapját nem növeljük meg. Az ajándékot marketingköltségként könyveljük, de engedményként értelmezzük. Mi a helyes számviteli elszámolás? A könyvelés módja befolyásolja-e adózási gyakorlatunkat?
Részlet a válaszából: […] ...ha azt a saját vevőinek továbbadja.(Ha ez a továbbadás nem vásárlói pontakció keretében történik, akkor térítésnélküli átadás, de piaci értéken és ajándékként kell elszámolni, áfa-,társaságiadó, személyijövedelemadó-vonzattal járhat!)A vásárlói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Vásárlói pontok beváltásakor kapott ajándék számlázása

Kérdés: Pontakció keretében a csak pontokért adott ajándéktárgy esetén az engedményekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Kell-e az átadásnál számlát helyettesítő okmányt kiállítani? Milyen társaságiadó-, illetve áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...nem számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani), ha az adott engedmény összege az engedmény fejében átadott eszközök áfa nélküli piaci értékével egyezik meg, azaz az engedmény fejében kapott eszközökért nem kell fizetni. Ezt a számviteli alapelvek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Készlet vagy tárgyi eszköz a mintadarab?

Kérdés: A kft. nyílászárókra felszerelhető, automatikusan működő, távvezérelt redőnyök mozgatására alkalmas motorokat, s az ehhez szükséges tartozékokat forgalmaz. A külföldi partner a termék megismertetése érdekében rendszeresen küld az aktuális motorokból árumintákat, valamint alkatrészeket, bemutatótáblákat. Az árumintákat térítés nélkül átvett eszközként mutatjuk ki a 2. számlaosztályban. Az elhasználódott, a használat során elkopott árumintákat selejtezzük, a ráfordításként elszámolt összeget a halasztott bevétel megszüntetésével ellentételezzük. A bemutatódarabok egy része egy évnél hosszabb ideig is szolgálhatja a vállalkozási tevékenységet, bekerülési értékük viszont nem haladja meg az 50 ezer forintot. (A tárgyi eszközkénti nyilvántartás viszonylag nehéz!) Helyes-e, hogy a kft. ezen eszközöket a forgóeszközök között mutatja ki? A szállítási költség növeli-e ezen termékek értékét, ha a kft. az átadó által meghatározott vámértéken tartja nyilván azokat?
Részlet a válaszából: […] ...értékét úgy kell meghatározni, hogy a bekerülési értékben számításba vett tételekkel együtt se haladja meg azok tényleges piaci értékét. Téves az az információ, mely szerint a szállítási és rakodási költségeket nem lehet, nem kell a térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Leltárkészítési kötelezettség

Kérdés: Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...az elszámolt terven felüli értékcsökkenést, annak visszaírt értékét, az így számított nettó értéket, amennyiben élnek a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, akkor a piaci értékre, az értékhelyesbítésre, azok változására vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Készleteltérések rendezése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a vásárolt és a saját termelésű készletek leltározása során megállapított készleteltérések értékét? Ha az eltérés egy része nyilvántartási, elszámolási hibára vezethető vissza, hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ... – közvetlen önköltségnek megfelelő értéken: T 251-257 – K 581;= sajátos készletre vétel az eszköz állományba vételkori piaci értékén – többletként: T 261 – K 9892, – saját előállítású eszközzé minősítéseként: T 582 – K 261;=...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...– az általános előírások szerint – köteles aktiválni azon a számlázott értéken, amely az adott eszköznek az átadáskori piaci értéke, és ennek megfelelő összegben kimutatja a lízingbeadóval szembeni kötelezettségként. Könyvelése két tételben: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Pénzügyi lízing

Kérdés: Hogyan kell eljárni akkor, ha az egyéni vállalkozó által kötött pénzügyi lízingszerződésbe egy kft. lép az egyéni vállalkozó helyébe mint lízingbevevő, és a lízingszerződést a többi elemében változatlanul hagyják?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozótól "visszavett", a pénzügyi lízingszerződés alapján az egyéni vállalkozó által használt eszköz visszavételkori piaci értékéről (ami konkrét esetben egybeeshet a lízingbeadónál a lízingtárggyal kapcsolatosan kimutatott követelés könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
1
3
4