Térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázása

Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltatás igénybe vevője megtéríti-e vagy sem.A számlán minden esetben fel kell tüntetni a térítésmentesen átadott termék piaci értékét, a térítésmentesen nyújtott szolgáltatás piaci értékét, mint adóalapot, a fizetendő áfa mértékét és összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...az ingyenesen kapott szolgáltatás eszköz beszerzéséhez, beruházáshoz kapcsolódik, akkor a térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás piaci értékét az eszköz, a beruházás bekerülési értékében kell számításba venni, és mint fejlesztésre kapott támogatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...áru) bekerülési (beszerzési),illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint amérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben atényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlentermelés, félkész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...hasznokra vonatkozóvárakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan ésjelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározottösszeget), akkor terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni [53....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Tartozásátvállalás tárgyi eszköz fedezettel

Kérdés: Y. kft. bankhitelt vett fel. A hitel fedezeteként tárgyi eszközei szolgáltak. X. kft. átvállalta a banki hitelt, de igényt tart Y. kft. fedezetül szolgáló tárgyi eszközeire. Hogyan kell könyvelni az átvállalt tartozást? Milyen adózási vonzata van? Hogyan és mikor kell könyvelni a tárgyi eszközökkel kapcsolatos követelést?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség (banki hitel) összegét: T 888 – K 452, 445...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.