12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Ingatlanok fogalma
Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.
2. cikk / 12 Feleslegessé vált termelőberendezés
Kérdés: A társaság az egyedi termelőberendezést (speciális termelőeszközt) 2019 nyara óta a gyártás során nem tudja használni. Ezen eszköz értékesíthetősége bizonytalan, kicsi a valószínűsége annak, hogy más társaság is végez (végezne) hasonló speciális tevékenységet. Miként járjunk el? A terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolás ez esetben is növeli az adóalapot?
3. cikk / 12 Lakhatás havi piaci értékének kimutatása
Kérdés: Társaságunk szálláshely-szolgáltatás besorolású ingatlannal rendelkezik, amelyben távoli lakhellyel rendelkező dolgozóinknak biztosítunk tartósan lakhatást. Az albérleti hozzájárulás adómentességének dolgozóink megfelelnek. A lakhatás havi piaci értékét 60.000 Ft/hó/fő összegben állapítottuk meg. Ezt az értéket a főkönyvi könyvelésben szeretnénk kimutatni, ennek számviteli elszámolásához kérjük segítségüket. A felmerült rezsiköltségek, karbantartási költségek áfája szerintünk visszaigényelhető, mivel szálláshely-besorolású az ingatlan, és kizárólag a vállalkozás érdekében kerül használatba. Társasági adó szempontjából is kérjük állásfoglalásukat.
4. cikk / 12 Szellemi termék vagy kísérleti fejlesztés
Kérdés: Társaságunk saját szoftverfejlesztéssel foglalkozik, a fejlesztést saját alkalmazottak és külső szoftverfejlesztő végzi. Társaságunk az ezzel kapcsolatos költségeit kísérleti fejlesztésként számolja el. A szoftver már használható és értékesíthető, de folyamatos fejlesztés alatt van, a felmerülő igények és saját ötletek alapján. Ez évben a szoftverrel kapcsolatban már létrejöttek szerződések, amelyek tárgya: szoftverlicenc biztosítása, frissítések rendelkezésre bocsátása, technikai konzultációs lehetőség biztosítása (a szoftver tulajdonjogát társaságunk nem adja át). Az ügyféligények szerint olyan funkciókat fejlesztettünk ki, amelyek a többi ügyfél számára nem elérhetők, de a funkciókhoz való licenchozzáférés a későbbiekben értékesíthető más ügyfeleknek is. Kérdések a számviteli elszámolással kapcsolatban: A kísérleti fejlesztésből szükséges-e átvezetni a szellemi termékek közé a fejlesztett szoftver értékét? A további, folyamatos fejlesztések költségeit hogyan lehet elszámolni, aktiválni? Az egyes, külön-külön kifejlesztett funkciókat lehet-e külön-külön aktiválni?
5. cikk / 12 Kiállítási pavilon nyilvántartása
Kérdés: A társaság egy nemzetközi kiállításra külföldön a kiállítás területén több százmillió forint bekerülési értékű pavilont, jelentős alapterületű, többszintes épületet hozott létre épületgépészeti elemekkel együtt. A kiállítás hat hónapig volt nyitva. Ezt követően a pavilont le kell bontani, a területet vissza kell állítani, amelyre kb. másfél év áll rendelkezésre. A társaság tervei szerint Magyarországon a kiállításra felépített épületet újraépítik, amelyhez hazaszállítják, és felhasználják az eredeti, a bontás során nem sérült anyagokat, gépészeti elemeket is. A társaság a kiállításra felépített pavilont előző évben a tárgyi eszközök között mutatta ki, és értékcsökkenést számolt el utána, még a kiállítás bezárását követően is. Tekinthető-e tárgyi eszköznek a kiállítás idejére felépített épület, amit a kiállítást követően le kell bontani? Ha nem, akkor az épület megépítésével kapcsolatos költségeket hogyan kellett volna elszámolni? Tárgyi eszközzé minősítés esetén elszámolható-e értékcsökkenés a kiállítás bezárását követően? Át kell sorolni a készletek közé? Ha igen, mi tekintendő piaci értéknek? Az újraépítés során fel nem használható anyagok után az átsorolást megelőzően terven felüli értékcsökkenést el kell-e számolni? A bontási költségek a Magyarországon újraépített épület bekerülési értékébe beszámíthatók-e, vagy csak a hazaszállított és felhasznált építési anyagok, gépészeti elemek?
6. cikk / 12 Vásárolt személygépkocsi készleten
Kérdés: Társaságunk új személygépjárműveket szerez be különböző gépjármű-értékesítőktől, amelyekkel a beszerzéskor visszavásárlási szerződést köt, melyben a szállító vállalja, hogy a gépjárműveket bizonyos feltételek teljesülése esetén, egy előre meghatározott havi díj levonása mellett 3-6 hónapon belül visszavásárolja. Társaságunk azon idő alatt, amíg a gépjárművek a tulajdonában vannak, bérbe adja azokat. A gépjármű-értékesítővel kötött szerződés alapján gyakorolt visszaértékesítési jog alkalmazásával a társaságnál a beszerzési és visszaértékesítési ár különbözete jelentkezik költségként, ami alacsonyabb, mint a gépjármű tényleges piaci értékcsökkenése. Ez a veszteség a gépjárművek 3-6 hónapra történő bérbeadásával nyereségessé válik. A gépjárművek a fenti konstrukció alapján minden esetben egy évnél rövidebb időre kerülnek eszközeink közé, ezért nem minősülnek tárgyi eszköznek. A hasznosításuk módja (a bérbeadás) inkább a tárgyi eszközökre jellemző. Véleményünk szerint a gépjárműveket a számviteli törvény 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a készletek között kell állományba venni. Kérjük ebben az állásfoglalásukat!
7. cikk / 12 Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása
Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
8. cikk / 12 Eszközök bérbeadása
Kérdés: Cégünk eszközöket ad bérbe. Számviteli politikánk alapján, amennyiben egy eszköz két éven keresztül nincs bérbe adva, kivezetjük a tárgyi eszközök közül, és áruként tartjuk nyilván. A szóban forgó eszközöket 2011. 03. 31-én soroltuk át az áruk közé, könyv szerinti értéken. Az Szt. és a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés nem egyezett meg. 2012-ben lehetőség lesz a bérbeadás útján történő hasznosításra. Megfelelően járunk-e el, ha a jelenlegi nyilvántartási értéken soroljuk át a tárgyi eszközök közé? A korábbi nettó lesz a bruttó érték? Mi legyen az értékcsökkenés alapja az adótörvény szerint?
9. cikk / 12 Könyvelés a vagyonkezelőnél
Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelőnél a vagyonkezelési szerződés alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező tárgyi eszközök főkönyvi könyvelése, analitikus nyilvántartása, értékcsökkenése, üzembe helyezés utáni felújításának elszámolása? A Kincstár részére történő adatszolgáltatásnak mi a tartalma?
10. cikk / 12 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?