Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...– nem fizet, akkor azt térítés nélkül kapja meg. A térítés nélküli átadáshoz azonban a kft.-nél a haszonélvezeti jogot piaci értéken előbb állományba kell venni: T 126 – K 9647, majd a térítés nélküli eszközátadás szabályai szerint kell eljárni.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...termék. Az ajándék pohár árumintának nem minősíthető, kis értékű termék lehet, ha szokásos – áfát is magában foglaló – piaci ára az 5000 forintot nem haladja meg. Ha meghaladja az ajándék pohár piaci értéke az 5000 forintot, akkor annak a fizetendő áfáját.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Tárgyi eszköz átadása a szolgáltatás igénybevételéhez

Kérdés: Ügyfelünk kereskedelmi és szolgáltató cég. Fő profilja elektronikai termékek forgalmazása, valamint távfelügyeleti szolgáltatás. Ügyfelünk elektronikai terméket értékesít partnerének. A partner ezen termékek felhasználásával távfelügyeleti szolgáltatás nyújtására alkalmas készüléket állít elő az ügyfél számára, amelyet az ügyfél megvásárol, és az 1. számlaosztályban tart nyilván. Ezen eszközök nem kerülnek értékesítésre, hanem szolgáltatási szerződés alapján kihelyezésre kerülnek a megrendelőhöz használatra. A megrendelő a cégnek mint szolgáltatásnyújtónak rendszeres szolgáltatási díjat fizet. Bérleti díjat nem számít fel, csak az eszköz használatát biztosítja. A szolgáltatási szerződés tartalmazza, ha a szerződéskötéstől eltelt idő kevesebb 3 évnél, akkor a készüléket vissza kell adni, ha 3-6 év, akkor a készülék a szerződésben rögzített áron megvásárolható, ha meghaladja a 6 évet, akkor a készülék átkerül a megrendelő tulajdonába. Helyesen járunk el, ha ezen eszközöket az 1. számlaosztályban tartjuk nyilván? A szolgáltatási szerződés alapján bérbe adott eszköznek minősíthetők ezek az eszközök? Milyen mértékű értékcsökkenés számolható el? Mi a helyes könyvelési és számlázási eljárás a szerződések lejárata után?
Részlet a válaszából: […] ...Ne feledjük el azonban azt, hogy a 6. év után átadásra kerülőkészüléknek – bár nettó értéke nulla lehet – van piaci értéke, amely alapjánáfafizetési kötelezettség keletkezik, amelyet számlázni kell....asznosélettartamot (ez az időtartam a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Épülő ingatlan hasznosításra történő átadása

Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...közölnie. A magánszemélynél egyébbevételként figyelembe veendő összeget a rendeltetésszerűen használatba vehetőépület piaci értéke határozza meg (a magánszemélynél a használatbavételérdekében felmerült költségek levonásával), de legalább a...eméllyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlant isbeszámítanak. De mennyi az ingatlan valós értéke? Tényleg 10 millió?A számviteli, az adózási előírások szerint a kft.-nek piaciértéken (ha indokolt, akkor áfával növelten) az ingatlant el kell adnia atulajdonosnak, számláznia kell, és a számlázott érték.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni, azzal a társasági adó alapjának megállapítása soránaz adózás előtti eredményt növelni, – az átvevőnél piaci értéken a rendkívüli bevételekkelszemben az ingatlanokat, a berendezéseket, a készleteket, a pénzügyibefektetéseket állományba.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...is történhet. Számviteli elszámolásA vám és az áfa megfizetése nélkül importált termékeket iskészletre kell venni, azok piaci értékén (legalább a vámhatározatbanmeghatározott értéken) a rendkívüli bevételekkel szemben. Amikor arendezvényeken részt vevő.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Vásárlói pontok beváltásakor kapott ajándék számlázása

Kérdés: Pontakció keretében a csak pontokért adott ajándéktárgy esetén az engedményekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Kell-e az átadásnál számlát helyettesítő okmányt kiállítani? Milyen társaságiadó-, illetve áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...nem számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani), ha az adott engedmény összege az engedmény fejében átadott eszközök áfa nélküli piaci értékével egyezik meg, azaz az engedmény fejében kapott eszközökért nem kell fizetni. Ezt a számviteli alapelvek, a bizonylati...eti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...adó alapjánál és a számviteli eredmény terhére is. További adókötelezettségek merülhetnek azonban fel akkor, ha nem a szokásos piaci áron, vagy ellenérték nélkül valósul meg az elidegenítés. Így:A bt. társaságiadó-fizetési kötelezettségének megállapításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Közműátadás elszámolása, áfája

Kérdés: Társaságunk kempinget, strandot üzemeltet. Szennyvíz-csatornázási beruházást valósítottunk meg. Üzembe helyezés után a létesítményt törvényi előírás alapján át kellett adnunk. Kérdés a könyvviteli elszámolás, áfalevonás.
Részlet a válaszából: […] ...adást. Ez pedig azt jelenti, hogy... az áfakötelezettség nem áll fenn, mivel annak alapvető közgazdasági jellemzője, egyben feltétele a piaci folyamat megléte." Ez a döntés azonban még a régi, az 1989. évi XL. Áfa-törvényhez kapcsolódott, az áfalevonási jogtekintetében.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.