Ingyenes szolgáltatásnyújtás áfaalapja

Kérdés: Az Áfa-tv. 69. §-a alapján: A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az ingyenes szolgáltatást évente 4 alkalommal tervezzük elvégezni társasházak, lakásszövetkezetek részére. A szolgáltatás elvégzése érdekében eszközbeszerzés is történt. Az eszközzel kapcsolatosan havi fix összegű ún. support szerződés kötésére került sor, továbbá munkabér és üzemanyagköltség fog majd felmerülni. Hogyan határozzam meg az adó alapját? Jól gondolom, hogy a kiállított számla alap- és áfaösszege egyéb ráfordítás, ami társaságiadóalap-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] ...– készletre kell venni (T 251 – K 581). Tekintettel azonban arra, hogy térítés nélküli szolgáltatásról van szó, melyet az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, az együttes összeget át kell minősíteni a saját előállítású eszközök aktivált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Tartozik egyenleg a szállítói számlán

Kérdés: A 2018. évi főkönyvi kivonatban a szállítói számlák egyenlege sok esetben tartozik egyenleget mutatott. Később az is kiderült, hogy a 2018. évet megelőző évek főkönyvi számlái is hasonlóan rendre Tartozik egyenleget mutattak. A partnerek egy része már megszűnt jogutód nélkül. Mit lehet tenni? Hogyan lehet ezt 2019-ben rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...szállító jogutód nélkül megszűnt (de volt), akkor a szállítói számla Tartozik egyenlegét – mint elengedett követelést – az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, és 2019-ben az így elszámolt összeggel a társasági adó alapja megállapítása során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Civil szervezet részére ingyenes kivitelezés

Kérdés: Építőipari vállalkozásként egy civil szervezettel (nem közhasznú szervezet) kötött támogatási szerződés alapján ingyenesen kivitelezzük egy építmény meghatározott, építészetileg elkülönülő részét. Az általunk elkészítendő építményrészre megvannak a kiviteli tervek, vállalkozásunk saját beszerzéssel biztosítja ehhez az építési anyagot, illetve saját munkaerővel és eszközökkel a kivitelezést. Az elkészült építmény a civil szervezet tulajdonába kerül. Hogyan kell az ügylethez kapcsolódó áfát kezelni? A csak és kizárólag ezen projekt elvégzéséhez kapcsolódóan jelen időben beszerzett anyagok előzetesen felszámított áfája levonható-e? És mi a teendő a már készleten lévő anyagok levont áfájával? Hogyan kezelendő az építkezésben részt vevő munkagépek működtetéséhez beszerzett gázolaj áfája? Az elkészült építmény átadásakor kell-e és ha igen, milyen módon fizetendő áfát megállapítani, mi ennek a bizonylata? Ezen tevékenység megvalósítását, illetve a befejezéskor a civil szervezetnek való átadását hogyan kell könyvelni, milyen hatással van ez a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatások bekerülési értékeként (lehet a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékeként is) az egyéb ráfordítások között elszámolni: T 8648 (vagy 8647) – K 261. Természetesen a fizetendő áfát is könyvelni kell: T 311 – K 467...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Szállítói számla tartozik egyenlege

Kérdés: A 2006 óta működő társaság könyvelését különböző könyvelőirodák végezték. A 2009. évi főkönyvi kivonatban a szállítók egyenlege rendre tartozik egyenleget mutatott. Mint kiderült, ezek még 2007., illetve 2008. évi nyitó egyenlegek. A dokumentációk hiányosak. A partnerek egy része már jogutód nélkül megszűnt. Hogyan lehet ezeket rendezni 2010. évben?
Részlet a válaszából: […] ...jogutódnélkül megszűnt (de volt), akkor a szállítói számla tartozik egyenlegét – mintelengedett követelést – a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, éstermészetesen 2010-ben az így elszámolt összeggel a társasági adó alapjamegállapítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ..."B" cégnek. (Ha a "B" cég a tevékenységét nemszámlázza, akkor ezt az átutalást csak végleges pénzeszközátadásként lehet arendkívüli ráfordítások között elszámolni!)A számviteli elszámolásokkal összhangban lévő elszámolásmellett (amikor a "B" cég is számlázza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.