3 talált cikk az áfa , költség , számvitel , helyesbítő számla , társasági adó , ráfordítások kifejezésre

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?

Kérdés: Számlával egy tekintet alá eső okiratot cégünk 3 esetben készít: - ha meghiúsult a vásárlás (sztornó), - ha téves áru vagy ár számlázása történt, - ha a vevő nem a számára megfelelő árut vett, vagy problémája van az áruval, és azt mi visszavásároljuk. A számlával egy tekintet alá eső okiraton ugyan nem kell feltüntetni a teljesítés időpontját, de a számlázóprogramunk feltünteti, helyesbítéskor az eredeti vásárlás teljesítési időpontját hozza fel. Problémám a könyvelésnél akkor van, ha az eredeti teljesítési időpont az előző hónapban van. Például, ha a 2008. 07. 10. napi teljesítésű számlát 2008. 08. 15-én módosítom. Az árbevétel módosítását 2008. 07. 10. napjával könyvelem. A vevő a helyesbítő számlát 2008. 08. 19-én veszi kézhez, ezen dátummal könyvelem az áfát (negatív előjelű számlahelyesbítés esetén). Ha pozitív előjelű a számlahelyesbítés, akkor azt az eredeti teljesítés időpontjára könyvelem, az áfát önellenőrzéssel helyesbítem. Helyesen gondolom? Visszavásárlás esetén is így kell eljárnom?

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?