Szerződés megszűnése hátralék miatt

Kérdés: A két társaság adásvételi szerződést kötött egymással ingatlaneladásra. A foglalót megfizették, de a teljes vételár nem került kiegyenlítésre, emiatt a szerződő felek megállapodtak abban, hogy az adásvételi szerződést megszüntetik. A vevő tulajdonjogot kapott az adásvételi szerződés kötésekor, függetlenül attól, hogy az ingatlan vételárát teljes összegben nem fizette ki. Mivel a vételárhátralék miatt a szerződés megszűnik, az ingatlan visszakerül az eladó birtokába. Ebben az esetben helyesbítő számlát kell kiállítani az ingatlan adásvételi szerződésében meghatározott értékére a visszaadás időpontjára? A vevő ezen az értéken vezeti ki a könyveiből az ingatlant, az eladó pedig ezen az értéken köteles visszavenni a könyveibe? Hogyan történik az ingatlan értékcsökkenésének a számítása a visszavett ingatlannál? A visszavételi érték lesz az értékcsökkenés alapja az eladónál attól az időponttól, amikor a vevő az ingatlant visszabocsátja az eladónak, vagy a korábbi kivezetési érték?
Részlet a válaszából: […] ...maradt az egyéb bevételek között,– amennyiben a könyv szerinti érték haladta meg a bevételt, csak a különbözet maradt az egyéb ráfordítások között.Az adásvételi szerződés módosításával szüntethető meg az ingatlan adásvétele. A szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Haszonélvezeti jog a végelszámolásnál

Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot vásárolt úgy, hogy a társaság magánszemély tulajdonosai vásárolták meg az ingatlant, az általuk alapított kft. pedig a haszonélvezeti jogot. A haszonélvezet alapításáért az ingatlan volt tulajdonosa részére a kft. ellenértéket fizetett. A vétel és a haszonélvezeti jog alapítását követően a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. Mi a teendő a haszonélvezeti joggal a végelszámolás során? Hogyan vezetjük ki? Keletkezik-e a magánszemély tulajdonosoknak adófizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] ...a haszonélvezeti jog terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentett értékét a haszonélvezeti jog megszűnése miatt az egyéb ráfordítások között kell kimutatni. Az egyéb ráfordításként elszámolt összeg viszont csökkenti az adózás előtti eredményt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz nyilvántartásba vétele

Kérdés: Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjével kapcsolatosan hogyan kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni az értékcsökkenés alá eső részt: áfával vagy áfa nélkül? Ha a személygépkocsi áfáját nem igényli vissza, akkor az áfa is aktiválandó? Ha 2019. évtől az áfa 50%-át vissza szeretné igényelni, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének b) pontja alapján 2019. január 1-jétől nem vonható le. (A törlesztőrészletekhez kacsolódó le nem vonható áfát az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, annak összegével a személygépkocsi bekerülési értéke nem növelhető, kizárólag nyílt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Pénzügyi lízing: eszköz továbbadása

Kérdés: a) A lízingbevevő tehergépkocsit lízingel. A lízingbeadó kiállítja a számlát, amely a tehergépkocsi tőkeösszegének 30 százalékáról és 100 százalék áfáról szól. A lízingbevevő kifizeti a számlát. b) A lízingbevevő 6 hónap után a lízingbeadó beleegyezésével átadja a lízingjogot a lízingbevevő II-nek. A lízingbeadó a lízingbevevő II. részére nem állít ki számlát, állásfoglalása szerint a lízingbevevő I. és a lízingbevevő II. egymás között oldja meg ezt. A kérdezőnek más a véleménye. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...(T 448, 4793 – K 161, 466 és T 161 – K 131), és amennyiben a megfelelő tárgyi eszköz számlán maradt különbözet, azt az egyéb ráfordításokkal (T 8692 – K 131), illetve az egyéb bevételekkel (T 131 – K 9699) szemben kell kivezetnie.A lízingbeadó az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.