6 talált cikk az adóbírság , bírság , könyv , ráfordítások kifejezésre

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?

Kérdés: Belföldi társaság 2011. évben külföldi jogi személynek térítésmentesen adott át egy eszközt. A társaság az átadásra tekintettel az eszközt a könyvekből kivezette. A kivezetés során, azzal összefüggésben azonban semmilyen ráfordítást és költséget nem számolt el, és a társaságiadó-alapja megállapításakor sem alkalmazott semmilyen, a Tao-tv. 7-8. §-aiban meghatározott csökkentő vagy növelő tételt. Az eszköz – fentiek szerint történt – térítésmentes átadására tekintettel keletkezhet-e a társaságnak társaságiadó-nemben adókötelezettsége, illetve állapítható-e meg a terhére társaságiadó-nemben adókülönbözet egy esetleges adóellenőrzés során?

Kérdés: A kft.-nél a VPOP KEP felülellenőrzést rendelt el. Ezt 2008-ban a bevallások utólagos ellenőrzése (VPOP REK) előzte meg, ahol iratőrzési problémák miatt bírságot állapítottak meg. A felülellenőrzés viszont megállapította, hogy az egyik bizonylat nem volt a VPOP által ellenjegyezve, és így az alkoholhoz kapcsolódó jövedéki adó visszaigénylése nem volt jogos. Az alkoholt bodzaszörp előállításához használták, aminek a jogosságát a VPOP nem is kifogásolta. Így a kft. visszaigényelte és visszakapta a jövedéki adót. Ezt követően a VPOP KEP ezt jogtalannak minősítette, és késedelmi pótlékot, valamint adóbírságot szabott ki. A kft. fellebbezésére az adóbírságot elengedték, de az adóhiányt és a késedelmi pótlékot helybenhagyták. Ezt a 2009-ben jogerőre emelkedett II. fokú határozat megerősítette. A kft. ezt a határozatot a Fővárosi Bíróság elé viszi. Kérdések: Kell-e könyvelni az adóhiányt és a késedelmi pótlékot? Az alkohol jövedéki adója – ha az nem vonható le – növeli-e az alkohol beszerzési költségét? Emiatt önellenőrizni kell a társasági adót, az iparűzési adót, a különadót? Anyagköltség vagy egyéb ráfordítás? A korábbi évek adózott eredményéből osztalék került kifizetésre, ezt is önellen­őrizni kell? Lehet-e várni a bírósági döntésre?

Kérdés: Hogyan kell a számvitelben elszámolni az előző könyvelő által rendezetlenül hagyott APEH-folyószámlán megjelenő valós túlfizetések és tartozások összegeit? Jelenleg nem egyeznek az egyes adónemeken nyilvántartott egyenlegek a könyvelésben szereplőkkel. A rendezést az eredményszámlákkal szemben kell elvégezni? Ha van ráfordításként elszámolandó tétel, akkor az a társasági adó alapja megállapításakor növelő tétel lesz?

Kérdés: Cégünknél az APEH átfogó ellenőrzést tartott a 2002-2004. évek vonatkozásában 2007-ben, amelynek során adóhiányt, adóbírságot, mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot állapított meg, amelyet az APEH-határozat jogerőre emelkedését követően még 2007-ben megfizetett a cég. Mivel a hiba jelentősnek minősült, az adóhiányt 2002-2004. évekre könyveltük önrevízióként, a szankciókat pedig 2007-re. 2007. év végén az APEH-határozatot bírósági úton megtámadtuk. 2008. év végén a bíróság helyt adott kérelmünknek, és az APEH-et új határozat hozatalára kötelezte. Az új APEH-határozat 2009-ben várható a befizetett összegek visszafizetésével és késedelmi kamattal. Az APEH által visszatérítendő adóterhet és bírságokat hogyan és mely évekre kell elszámolni? Ezek a tételek a társaságiadó-bevallásban hogyan vehetők figyelembe?

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?