Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...előírások szerint. (Térítés nélküli átadáskor az ingatlanhoz kapcsolódó használatijog-alapítás minimális költségét az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.)Az Áfa-tv. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a vagyoni értékű jog (a használati jog)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...még nem rendezett kötelezettségekről). Kettős könyvvitel esetén a megtörtént gazdasági esemény elismert ellenértékét kell a ráfordítások között, a bevételekkel szembeállítva rögzíteni, függetlenül azok pénzügyi rendezésének megtörténtétől.A Tht. 48...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Külföldi rendezvényen való részvétel

Kérdés: A magyar kft. négynapos szlovákiai rendezvényen – mint sátras vendéglátó – vett részt. Ehhez a tevékenységhez bejelentkezett, kapott adóazonosító számot. Területet bérelt, ahol a sátrat felállította, bérleti szerződés van. Pénztárt bérelt, a pénztárgépet az adóhatósághoz bejelentette. Most kaptam adóbevallást, mérleget, haszon- és veszteségkimutatást. Meg kell jelenítenem ezeket az adatokat a magyarországi könyvelésben? Kell emiatt eltérő beszámolót készítenem?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy könyvelni kell, de nem kell eltérő beszámoló!A magyar kft. tevékenységével kapcsolatos bevételeket, költségeket/ráfordításokat a számviteli törvény előírásai alapján – a gazdasági esemény megtörténtekor – könyvelni kell, függetlenül attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Bérelt ingatlanban végezzük a tevékenységünket. A továbbszámlázott közüzemi költségeket az anyagköltségek között kell kimutatni? Vagy a bérleti díjjal együtt szolgáltatásként kell könyvelni? A továbbszámlázott építményadó könyveléséről is kérünk tájékoztatást.
Részlet a válaszából: […] ...a bérleti díjat meg kell növelni. Ettőleltérő átvállalás kötelezettség átvállalásként kezelendő, amelynek összegét arendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, annak összegével a társaságiadó alapja megállapításakor az adózás előtti eredményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...(aktiválásakor) (eltekintettünk attól, hogy a lízingbevevőnél is felmerülhetnek olyan, az üzembe helyezés előtt felmerült ráfordítások, amelyeket a bekerülési értékben figyelembe kell venni): T 12-14 – K 161.Természetesen, a lízingbeadónak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.