Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
Részlet a válaszából: […] ...alapján a garanciális visszatartás összegét meghaladó összegű várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezzen.Az egyéb ráfordítások között elszámolt, képzett céltartalék összegével (könyvelése: T 8651 – K 421) a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Ügyvezetővel szembeni követelés

Kérdés: A kft.-nek volt ügyvezetőjével (nem tag) szemben van lejárt követelése. A jogviszony időközben megszűnt. Hogyan kell év végén a számvitelben és a társasági adónál eljárni az ilyen jellegű tételeknél?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – az ügyvezetővel szembeni követelésre is – az ügyvezető tájékoztatása nélkül – értékvesztést elszámolni az egyéb ráfordításokkal szemben. Az így értékvesztésként elszámolt összeggel azonban a társasági adó alapjának megállapítása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Garanciális visszatartásra értékvesztés

Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.
Részlet a válaszából: […] ...alapján a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékotképezzen, akár több részletben is a garanciális időszak alatt. Az egyébráfordítások között elszámolt – képzett – céltartalék összegével (könyvelése: T8651 – K 421) a Tao-tv. 8. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Követelésengedményezés vagy tartozásátvállalás

Kérdés: "SZ" egyéni vállalkozó tartozik "L" kft.-nek 54 millió forinttal. "CS" kft. megveszi a fenti összegű tartozást 30 millió forintért "L" kft.-től. A továbbiakban "CS" kft. tartozik "L" kft.-nek 30 millió forinttal, "SZ" pedig tartozik "CS" kft.-nek 54 millió forinttal. Az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást el kell határolni. A fenti esemény ellentételezés nélkülinek minősül-e? Hogyan kell könyvelni? Módosítja-e a társasági adó alapját? Mi a teendő, ha "SZ" egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását, és "CS" kft.-nek behajthatatlan követelése lesz?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell eljárni. Ebből következően – "L" kft.-nél a követelés nyilvántartás szerinti értékét(54 millió Ft-ot) az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, a követeléseladási árát (a 30 millió Ft-ot) pedig egyéb bevételként mutatja ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Követelések értékvesztése, visszaírása

Kérdés: Mennyiben változott a követelések értékelése? Hogyan kell az értékvesztés összegét megállapítani és elszámolni? Mikor lehet az elszámolt értékvesztést visszaírni?
Részlet a válaszából: […] ...behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni, azt legkésőbb a mérlegkészítéskor hitelezési veszteségként kell leírni és az egyéb ráfordítások között elszámolni.A behajthatatlan követelés – a leírást megelőzően – könyv szerinti értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.