5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Külföldi vevővel bíróság előtt kötött egyezség
Kérdés: Az osztrák vevőnkkel bíróság előtt 2014-ben egyezséget kötöttünk, hogy egyenlő részletekben a 2020. év végéig fennálló tartozása egy bizonyos részét kiegyenlíti. A vevő az utolsó részletet 2020 decemberében kifizette. Ügyvédünk levele szerint az eljárás ezzel lezárult. A céget azóta sem törölték. Saját ügyvédünktől van levelünk, az eljárással kapcsolatban más iratunk nincs. Ebben az esetben a fennmaradó követelést milyen címen kell kivezetni? Milyen dátummal kell könyvelni? Társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni?
2. cikk / 5 Késedelmi kamat elengedése
Kérdés: Késedelmes fizetés miatt a vevőnek felszámított és közölt késedelmi kamatot később cégünk üzletpolitikai érdekek miatt elengedi, illetve egy részét a kis összegre való tekintettel nem is közli. Késedelmi kamatot a számviteli törvény alapján csak pénzügyi teljesítéskor kell könyvelni. A kamatelengedés miatt keletkezik-e társaságiadó-növelő tétel?
3. cikk / 5 Követelés elengedésének illetéke
Kérdés: Az "X" kft. tagi kölcsönt nyújtott a "Z" kft.-nek. ("X" kft.-nek 11 százalék részesedése van a "Z" kft.-ben.) 2010 áprilisában az "X" kft. eladja üzletrészét "H" kft.-nek. Az "X" kft. által 2009-ben nyújtott 1500 ezer forint tagi kölcsönt+kamatát hitellé minősítették az üzletrész eladása után. 2010. szeptember hónapban az "X" kft. és a "Z" kft. megállapodtak, hogy a hitellé minősített tagi kölcsönt az "X" kft. elengedi. Az üzletrész eladása után már nem lesz kapcsolt vállalkozási jogviszony az "X" kft. és a "Z" kft. között. A "Z" kft.-nek kell-e illetéket fizetnie? Be kell-e jelenteni 30 napon belül az APEH-nak?
4. cikk / 5 Szállítói számla tartozik egyenlege
Kérdés: A 2006 óta működő társaság könyvelését különböző könyvelőirodák végezték. A 2009. évi főkönyvi kivonatban a szállítók egyenlege rendre tartozik egyenleget mutatott. Mint kiderült, ezek még 2007., illetve 2008. évi nyitó egyenlegek. A dokumentációk hiányosak. A partnerek egy része már jogutód nélkül megszűnt. Hogyan lehet ezeket rendezni 2010. évben?
5. cikk / 5 Értékesítés piaci ár alatt
Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
