7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Végelszámoláskor a tulajdonosnak átadott ingatlan
Kérdés: Belföldi székhelyű 3000 E Ft jegyzett tőkével rendelkező gazdasági társaság végelszámolási vagyonmérlegében a székhelyként szolgáló épület-ingatlan könyv szerinti értéke 0 Ft, a saját tőke elemei között az eredménytartalék értéke szintén 0 Ft. Az épület-ingatlan becsült piaci értéke 30.000 E Ft. (Az ingatlan azért nem rendelkezik maradványértékkel, mert a társaság által történő megszerzése a 2000. évi C. törvény hatálybalépése előtt történt, ezért az épület 0 Ft-ra amortizálódott.) A végelszámolási vagyonmérlegben a saját tőke fedezetét 3000 E Ft pénzeszköz biztosítja. Kérjük szakmai véleményüket, hogy az Szja-tv. 68. §-a alapján – a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése során – a gazdasági társaság egyedüli természetes személy tulajdonosának lesz-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége, ha átveszi a 0 Ft könyv szerinti értékkel rendelkező épület-ingatlant, amelynek egyébként a piaci értéke 30.000 E Ft. Az épület-ingatlan átadásáról kell-e a társaságnak számlát kiállítania?
2. cikk / 7 Osztalékfizetés üzemi ingatlannal
Kérdés: A kft. 2018. évben üzleti célú ingatlant vásárolt az ingatlan beruházójától 38,1 millió forintért. A kft. a számlában foglalt 8,1 millió Ft áfát levonta, az ingatlant üzembe helyezte. A kft. nyereséges, 40 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonosokban felmerült, hogy osztalékot fizetnek az eredménytartalék terhére, amelyet természetben, az üzleti célú ingatlan formájában fizetnének ki. Ha a taggyűlés osztalékfizetésről határoz, és természetben fizeti ki az osztalékot, mikor kell megfizetni az ingatlant terhelő áfát, az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót? Milyen adózási hatása van annak, ha csak az ingatlan értékének 50%-a kerül kifizetésre (átadásra)?
3. cikk / 7 Társaság ingatlanának értékesítése
Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
4. cikk / 7 Osztalékra igénybe vett eredménytartalék könyvelése
Kérdés: A Számviteli Levelekben az 589. kérdésre adott válasz szerint: az új Szt. hivatkozott előírásai egyértelművé teszik, hogy a szabad eredménytartalékból osztalékra igénybe vett összeget az eredménykimutatásba be kell állítani, azt nem lehet az eredménytartalék és az alapítókkal szembeni kötelezettség között közvetlenül könyvelni. Hogyan kell ezt könyvelni?
5. cikk / 7 Társasági adó könyvelése
Kérdés: A társasági adó alapját csökkentő és növelő tényezők miatt módosult adó összegét mikor kell könyvelni?
6. cikk / 7 Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele
Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
7. cikk / 7 Betéti társaságból történő kilépés elszámolása
Kérdés: Az egyik bt.-ben 50 százalékos tulajdonosi részesedéssel és szavazati joggal rendelkezünk. Közös megegyezéssel megszüntettük tagsági jogviszonyunkat, kiléptünk. A megállapodás alapján a bt. 35 millió forintot utalt át a bankszámlánkra. A bt.-nél a 2002. évi mérleg alapján a jegyzett tőke összege 6 010 000 Ft, az eredménytartalék 9 673 000 Ft, a mérleg szerinti eredmény 6 567 000 Ft, így a saját tőke 22 250 000 Ft. A részesedés könyv szerinti értéke 3 005 000 Ft. Hogyan kell a különbözetet könyvelni a kilépő vállalkozás szempontjából? Árfolyamnyereségként, vagy a rendkívüli bevételekkel szemben?