8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Hibás alapanyagból készült és értékesített termék
Kérdés: Ipari termelést folytató társaság rossz minőségű alapanyagot kapott a szállítójától, amit felhasznált, és a késztermékeit értékesítette. A minőségi probléma később vált ismertté, a terméket vissza kellett hívnia. A szállító minden kárát megtérítette, ami ténylegesen felmerült, és amit bizonylattal igazolt. Ezenfelül kártérítésben is megegyeztek (a jó hírnév megsértése miatt). A kártérítést a szállító a termék térítésmentes átadásával teljesíti. Az ügylet 2020. évi, de a nem vagyoni kártérítés teljesítése az ingyenes termékátadással részben csak 2021-ben teljesül. Az a kérdés, hogy a 2020. évi fordulónap és a mérlegkészítés időszakában ingyenesen átadott/számlázott termék értéke, mint egyéb bevétel, a 2020. vagy a 2021. évet illeti? Az egyéb bevétel az Szt. szerint pénzügyileg rendezett. Ez a teljesítés pénzügyileg rendezettnek minősíthető-e a 2020. év tekintetében?
2. cikk / 8 Közösen finanszírozott gépbeszerzés
Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
3. cikk / 8 Működési célú támogatás nem csak költségekre
Kérdés: A közhasznú nonprofit gazdasági társaság a fenntartótól működési célú támogatásban részesült. Ebből a támogatásból tárgyi eszközök beszerzésére is sor került, továbbá saját termelésű készletet is előállítanak. Az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése alapján el kell-e év végén határolni a kapott működési célú támogatásból tárgyi eszköz beszerzése esetén a még le nem írt nettó értéknek megfelelő összeget, továbbá az év végi készletekből a támogatásból megvalósított készlet értékét? Véleményem szerint az elhatárolást alkalmazni kell.
4. cikk / 8 Mezőgazdasági út átadása az önkormányzatnak
Kérdés: Az önkormányzati tulajdonban lévő földút egy mezőgazdasági zrt. területén helyezkedik el. Az MVH közleménye 75%-os támogatást biztosít mezőgazdasági utak fejlesztésére. Az önkormányzatnak nincs forrása a beruházás finanszírozására, így a támogatási kérelmet a zrt. nevében adja be. A teljes beruházást a zrt. bonyolítja le, majd átadja az önkormányzatnak, és bérleti szerződést köt az út használatára. Hogyan kell a gazdasági eseményeket könyvelni? A tervezett útépítés nem építésiengedély-köteles, az önkormányzat nem tudja visszaigényelni az áfát.
5. cikk / 8 Munkahelyteremtő beruházás támogatásból
Kérdés: Kft. helyi önkormányzattól befektetésösztönzési rendelet alapján, munkahelyteremtő beruházás céljából megvalósult ingatlanvásárlása során egyszeri, majdnem 50%-os mértékű támogatást kapott. A támogatás állami támogatásnak minősül (egyéb nem pénzbeli juttatás, kedvezményes feltételek mellett történő ingatlanvásárlás). Kérdésünk: az ingatlanvásárlás és az amortizáció számviteli elszámolása, a támogatás könyvelése hogyan történik?
6. cikk / 8 Készlethiány és -többlet elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni az év végi leltározás során az anyagkészletnél megállapított leltárhiányt, leltártöbbletet? A hiánytöbblet oka feltehetően elszámolási hibából ered, mivel például a beszerzés kilogrammban, a felhasználás darabos mennyiségben történik.
7. cikk / 8 Cash flow-kimutatás
Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
8. cikk / 8 Közhasznú társaság támogatásainak elszámolása
Kérdés: Közhasznú társaságunknál a támogatást nyújtó minisztérium vizsgálta a 2001-2002. évi támogatások elszámolását. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontjára hivatkozva elmarasztalta a társaságot, mert a "pénzmaradványt" nem fizette vissza, bár a lezárt évet követően elszámoltunk a támogatásról. A felhalmozási célú támogatási szerződés kiköti a felhasználás elkülönített nyilvántartását, de nem nevesíti a felhalmozási célokat. Mi konkrét tervekkel rendelkeztünk, amelyeket a minisztérium ismert, azokra kaptuk a támogatást. Hamisnak minősítették mérlegünket, mert 2001-ben a szerződéssel, kötelezettségvállalással le nem kötött összeget is kimutattunk az időbeli elhatárolások között. Hasonlóan ítélték meg a 2002. évi támogatást is, amelyet a szerződés véglegesen átadott támogatásnak minősít. A működési célra kapott támogatás felhasználását az ellenőrzés azért kifogásolta, mert a működési támogatás a közhasznú veszteség egyösszegű könyvelésével és nem tételesen került az időbeli elhatárolásokból elszámolásra. Valóban hamis a beszámolónk?