11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Végelszámolás során az eszközök értékelése
Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
2. cikk / 11 Nem számlázott idegenforgalmi adó
Kérdés: A szálláshely-szolgáltatást végző kft. az idegenforgalmi adót a vendégektől nem szedi be, a számlát csak az igénybe vett szolgáltatásról állítja ki. Ez esetben a kft. a vendégek nyilvántartásáról szóló kimutatás alapján megállapított, az önkormányzat felé bevallott és megfizetett idegenforgalmi adót egyéb ráfordításként elszámolhatja? Az így elszámolt ráfordítással növelni kell az adóalapot? Szabályos a társaság eljárása? Fel kell-e tüntetni az árjegyzéken, hogy a szobaár az idegenforgalmi adót is tartalmazza?
3. cikk / 11 Agrártámogatások a helyi iparűzési adó alapjánál
Kérdés: Mezőgazdasági őstermelők számára is könyvelek, s esetükben merült fel az a kérdés, hogy a különféle agrártámogatások (jellemzően területalapú támogatás, de lehet gépvásárlási támogatás is) beletartoznak-e a helyi iparűzési adó alapjába?
4. cikk / 11 Üzletág vételének elszámolása
Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!
5. cikk / 11 Külföldi telephely könyvelése
Kérdés: Belföldi illetőségű társaság részlege tartósan külföldön végez tevékenységet. Külföldön önállóan adózik. Hogyan történik a külföldön végzett tevékenységének az elszámolása a hazai könyvelésben, illetve a belföldi adókötelezettség megállapításánál?
6. cikk / 11 Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?
Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
7. cikk / 11 Külföldi telephely
Kérdés: A vállalkozás egy ausztriai sícentrumban panziót vásárolt, amelyet fióktelepként kíván bejegyeztetni. A fióktelep mint önálló osztrák adóalany tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági események – osztrák törvények szerinti – könyvelésével a vállalkozás egy bécsi könyvelőirodát bízott meg. Kérem, ismertesse részletesen a külföldi fiókteleppel rendelkezők könyvelésének és adózásának szabályait! Különösen fontos, hogyan kell elszámolni az Ausztriában fizetendő adókat, járulékokat, amelyek a fióktelep értékesítéséhez és beszerzéséhez kapcsolódó kötelezettségekhez (forgalmi adó), illetve a magyar és az osztrák illetőségű munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódnak, de nem a magyar törvények szerint kell bevallani és megfizetni. Egy vállalkozás Olaszországban fióktelepet létesít, ahol termékértékesítést végez és szolgáltatást nyújt. Hogyan épül be a fióktelep könyvelése a vállalkozás könyvelésébe? A belföldi adókötelezettséget hogyan érinti az Olaszországban megfizetett adó (pl. áfa, tao, iparűzési adó)?
8. cikk / 11 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
9. cikk / 11 Milyen módszerrel határozható meg az iparűzési adó (eva)?
Kérdés: Az eva alapján miként határozható meg az iparűzési adó? Ha a bevételi nyilvántartást választó bt. nem kíván az eva alapján iparűzési adót fizetni, akkor hogyan határozhatja meg az adó alapját?
10. cikk / 11 Lakásberuházások elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?