Átlagbéralapú támogatás továbbadása

Kérdés: Az alapítvány fenntartója az Alapfokú Művészeti Iskolának. Az átlagbéralapú támogatást a fenntartó igényli meg, amit tovább utalási céllal kap meg, és utal tovább az iskola számára. Ezenfelül az alapítvány maga is támogatja az iskolát, hol pénzeszközzel, hol könyvtári könyvekkel vagy jelmezekkel, amelyeket magánszemélytől vásárol meg, hogy továbbadhassa támogatásként az iskolának. Szeretnék egy levezetést kérni, könyvelési tételekkel az átlagbéralapú támogatás igénylésének és továbbutalásának, valamint az év végi kimutatásának, valamint az egyéb támogatások helyes könyveléséről az alapítvány beszerzéseire és az iskolának történő átadására. Kérem a fenti átlagbéralapú és egyéb támogatás könyvelési tételeit és az év végi zárásban történő kimutatását az iskola oldaláról is!
Részlet a válaszából: […] ...támogatások könyvelése az általános előírások szerint: Ha az alapítvány véglegesen pénzeszközt ad át az iskolának,– a költségek (ráfordítások) ellentételezésére: T 8634 – K 384;– fejlesztési célra: T 8646 – K 384.Ha az alapítvány az iskola részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Társasház "üzemeltetője"

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
Részlet a válaszából: […] ...összegeket, ahonnan a társasház rendezi a társasház nevére szóló számlákat, kifizeti – bizonylat alapján – az egyéb költségeket, ráfordításokat. A többségi tulajdonos kft. bankszámlájára csak akkor történik utalás, ha a kft. látja el a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Iparűzésiadó-bevallás székhelyváltozás esetén

Kérdés: Hogyan változik az iparűzésiadó-bevallás, ha év közben változik a székhely?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozás egészének szintjén számított adóalapot. Az adóalap melléklet szerinti megosztása jellemzően történhet a személyi jellegű ráfordítások arányában, vagy a Htv. szerinti eszközérték arányában, vagy a tevékenységre legjellemzőbb, az előbbi két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Közszolgáltatás ingyenesen

Kérdés: A gazdasági társaság által végzett közszolgáltatás kapcsán az illetékes önkormányzat rendeletben tervezi előírni, hogy a lakosság az említett szolgáltatás meghatározott mértékét ingyenesen veheti igénybe. Milyen vonzata van az említett ingyenes szolgáltatásnak az egyes adónemekre, különös tekintettel az áfára? Hogyan kell ez esetben az ingyenes szolgáltatásnyújtást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. A behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelést 2016. január 1-jétől az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.A gazdasági társaság által az önkormányzat részére végzett közszolgáltatást az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Tartozásátvállalás

Kérdés: Tartozásátvállalással kapcsolatos jogértelmezésüket kérem aktualizálni. 2010. január 1-jétől a Tao-tv. nem tartalmazza a 7. § (1) bekezdésének ly) pontját és a 8. §-a (1) bekezdésének n) pontját, amely szerint, amelyik társaságtól átvállalták a kötelezettségét, az csökkenthette, amelyik pedig átvállalta, az növelte a társasági adó alapját. Kérdésem, van-e még más adó-, számviteli és illetéktörvénnyel kapcsolatos változás, amely érintheti az ilyen ügyletet lebonyolító kapcsolt vállalkozásokat?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 3. számú mellékletének A) része sorolja fel a nema vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket,ráfordításokat. Ennek a 13. pontját érdemes alaposan áttanulmányozni. E szerintnem a vállalkozási tevékenység érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Követelés elengedésének illetéke

Kérdés: Az "X" kft. tagi kölcsönt nyújtott a "Z" kft.-nek. ("X" kft.-nek 11 százalék részesedése van a "Z" kft.-ben.) 2010 áprilisában az "X" kft. eladja üzletrészét "H" kft.-nek. Az "X" kft. által 2009-ben nyújtott 1500 ezer forint tagi kölcsönt+kamatát hitellé minősítették az üzletrész eladása után. 2010. szeptember hónapban az "X" kft. és a "Z" kft. megállapodtak, hogy a hitellé minősített tagi kölcsönt az "X" kft. elengedi. Az üzletrész eladása után már nem lesz kapcsolt vállalkozási jogviszony az "X" kft. és a "Z" kft. között. A "Z" kft.-nek kell-e illetéket fizetnie? Be kell-e jelenteni 30 napon belül az APEH-nak?
Részlet a válaszából: […] ...kell a Tao-tv. 3. számúmellékletének B/13. pontjára, mely szerint nem a vállalkozási tevékenységérdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások közé tartozik az adózó általellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek (ilyen az elengedett követelés is)az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Szolgalmi jog utáni szja

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának, aki ezért 2 M Ft-ot fizetett. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos szja-kiszámításánál? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetett illeték), az eladásra kerülő ingatlanonelvégzett értéknövelő beruházás költsége (az ingatlan értékét, állagát megóvóráfordításokon felül az ingatlan forgalmi értékét növelő ráfordítás, például afűtés korszerűsítése, kerítés építése) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...összeget nem egyéb bevételként, hanem a pénzügyi műveletek egyébbevételeként kell elszámolni.13.Módosítások az egyéb ráfordítások elszámolásánál [81. § (2) bekezdésének e) pontja] Az Szt. módosított előírása szerint nemcsak aköltségvetéssel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Ingatlan szerzéskori értéke

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetett illeték), az eladandó ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás költsége (az ingatlan, értékét, állagát megóvó ráfordításokon felül az ingatlan forgalmi értékét növelő ráfordítás, például a fűtés korszerűsítése, kerítés építése) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Intézményfinanszírozás támogatásának áfakötelezettsége, elszámolása

Kérdés: Milyen áfakötelezettség kapcsolódik az adott intézmény működőképességének fenntartását szolgáló kapott támogatáshoz?
Részlet a válaszából: […] ...támogatása a hivatkozott időponttól úgy történik, hogy a tárcaközi bizottság döntése alapján leutalt támogatásnak a fajlagos ráfordítások csökkenését kell elősegítenie. A lakosság felé kiszámlázandó díjtételeket önkormányzati szolgáltatások esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.
1
2