Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...venni a Tao-tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségeket, ráfordításokat.A Tao-tv. 3. számú melléklete A) részének 13. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha jogszabály eltérően rendelkezik. Ezen előírás a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Megszűnő cégből ingatlanrész

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlan-résztulajdon értéke nem fedezte a kölcsönkövetelés összegét, a különbözetet – mint behajthatatlan követelést – az egyéb ráfordítások terhére kellett elszámolni. Ha ezt a ráfordítást árbevétel, illetve egyéb bevétel nem fedezte, akkor – legkésőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Tőkeemelés nem pénzbeli hozzájárulással – könyvelés

Kérdés: A társaság a Gt. 13. §-a (2) bekezdése alapján egy másik társaság részére nyújtott kölcsönből származó követelésével nem pénzbeli hozzájárulásként tőkeemelést hajtott végre. A nem pénzbeli hozzájárulással egyrészt a jegyzett tőke, másrészt a tőketartalék növekedését határozták el a tulajdonosok. Hogyan kell könyvelni a nem pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelést az apportáló tulajdonosnál, illetve az apportot kapó társaságnál, tekintettel a jegyzett tőkére, a tőketartalékra?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja alapján: a jegyzett tőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét a rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni; a kölcsönből származó követelés apportálásakor is így kell eljárni, a követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Apport átadásának/átvételének könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni 2009-ben helyesen az apport átadását, átvételét kapcsolt vállalkozásnál? 2008-tól nincs utána áfa?
Részlet a válaszából: […] ...attól, hogy kapcsolt vállalkozásnakminősül-e vagy sem)– az Szt. 86. §-a (6) bekezdésének a) pontja alapján arendkívüli ráfordítások között köteles kimutatni az alapításkor, a jegyzetttőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.