Ki nem kelt napraforgó pótlására kapott napraforgó

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági vállalkozás. A 2019 tavaszán elvetett napraforgó-vetőmag nem kelt ki. A forgalmazó elismerte a vetőmag hibáját, ezért térítés nélkül a korábban vásárolt vetőmag helyett ugyanannyi zsák vetőmagot adott át cégünknek (az értéke kevesebb, fajtaváltozás miatt), amelynek az értékét az anyagokkal szemben könyvelnénk a 96. számlára, majd vetés után a 711/511-re. A könyvelésben a vásárolt selejtes vetőmag értékét a napraforgó költségéről [711/511.] a selejtek közé könyvelnénk át. Helyes-e ez az eljárás? Hogyan kell könyvelni az elvetett selejtes vetőmagot?
Részlet a válaszából: […] ...is: T 581 – K 596 és T 598 – K 582. A vásárolt készletként így kimutatott összeget kell a ki nem kelt vetőmag miatti kárként az egyéb ráfordítások között elszámolni: T 8693 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Maradék anyagokból párnák készítése

Kérdés: Egy méteráru-értékesítéssel és párnák, terítők, hímzések értékesítésével foglalkozó cég a maradék (korábban készleten lévő) anyagokból párnákat varr, és azokat értékesíti. Ezek az anyagok: korábban többméteres tekercsben készletre rendelt, de abból megmaradt anyagdarabok, anyagminták, amelyeket a forgalmazók küldtek, hogy az ügyfél ezekből választhasson, már selejtezett anyagdarabok. Ezeket az anyagokat, illetve az abból készült termékeket (főleg díszpárna) hogyan kezeljük adó- és számviteli szempontból? Hogyan vegyük készletre? Hogyan számoljuk el ezek elábéját? Hogyan igazoljuk, hogy anyagdarabokból készült? Mint készterméket áfásan értékesítsük?
Részlet a válaszából: […] ...eladható anyag, a maradék anyagnál az utolsó értékesítéskor (legkésőbb az év végén) indokolt értékvesztést elszámolni az egyéb ráfordítások között, majd az értékvesztéssel csökkentett maradék anyagot – tekintettel a jövőbeni felhasználásra – át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.
Kapcsolódó címke: