8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Árukészlet selejtezése a tevékenység részbeni megszüntetésekor
Kérdés: A cég kereskedelmi tevékenységét a vevői igényekhez igazítja. Ennek során az érintett árukészletet részben értékesíti, az elfekvő készletelemeket pedig selejtezi. Ez utóbbi készletnél nem valószínű, hogy lesz értékesíthető hulladék. Elfogadható-e, hogy selejtezésnél hulladék nem képződik? A selejtezés társaságiadó-alapot módosító tétel?
2. cikk / 8 Kaparós sorsjegyek elszámolása
Kérdés: A társaság megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet. Visszavásárlásra nincs lehetőség. A zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi a társaság által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell a társaságnál könyvelni? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Ha ez a bevétel, akkor mi az elábé? Ha igen, akkor mentes a bevétel? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni? Hova könyvelendő? A nyertes sorsjegyeket be kell vinni egy lottózóba, ahol számviteli bizonylattal kifizetik a nyeremény összegét. A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?
3. cikk / 8 Profilmegszüntetés, selejtezés
Kérdés: Profilmegszüntetés miatt az árukészletet részben értékesítettük, az elfekvő készletelemeket pedig selejtezni szeretnénk. Ebből nem minden képez értékesíthető hulladékot. Elfogadott-e, hogy a selejtezésnél hulladék nem képződik? Van-e valamilyen értékhatárhoz kötött bejelentési kötelezettség az APEH-hoz? A selejtezés társaságiadó-alapot módosító tétel?
4. cikk / 8 Felszámolási eljárás befejezése a cég megszűnése nélkül
Kérdés: A társaság ellen 2002. december 12-én megindult felszámolási eljárás 2004 januárjában a hitelezőkkel történt megegyezéssel úgy fejeződött be, hogy a társaság tovább folytatta a tevékenységét. A társaság könyvelését azonban azóta sem lehet elkezdeni, mert a felszámoló nem hajlandó kiadni a teljes zárómérlegét, a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat, a felszámolás időszakában könyvelt bizonylatokat, a benyújtott bevallásokat stb. A felszámoló arra hivatkozik, hogy a vonatkozó jogszabály szerint a bizonylatokat neki kell megőriznie. Törvényesen jár-e el a felszámoló?
5. cikk / 8 Vásárolt készletek selejtezése
Kérdés: Cégünk divatáru forgalmazásával foglalkozik. Sok termékünk egy idő után eladhatatlanná válik. Hogyan történik a selejtezés könyvelése, ha a cég az árubeszerzést közvetlenül az ELÁBÉ-ra számolja el, folyamatosan nem vezet készletnyilvántartást, a leltárkészletet év végén vezetjük át a 2. számlaosztályba? A készletselejtezésnek van-e társaságiadó-alapot módosító hatása? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
6. cikk / 8 Időbeli elhatárolás beszerzésnél
Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?
7. cikk / 8 Készletnyilvántartás hiányában a selejtezés elszámolása
Kérdés: Cégünk éves beszámoló készítésére kötelezett. Készletvezetési kötelezettségünk nincs. Milyen módon kell a selejtezés értékét meghatározni az év közben beszerzett és megsemmisült készletekre vonatkozóan? Úgy gondolom, mivel nincs nyilvántartási kötelezettségünk, a selejtezett készlet bekerülési (beszerzési) értéke a költségek között számolandó el.
8. cikk / 8 Selejtezés, káresemények elszámolása
Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
