12 talált cikk a számla , könyv , igénybe vett szolgáltatás , GYET , ráfordítások kifejezésre

Kérdés: A gépjárművek káreseményének elszámolásával kapcsolatosan a 9351. kérdésnél egyéb ráfordításként, a 9363. kérdésnél igénybe vett szolgáltatásként javasolják a javítási számla elszámolását. Lehetséges, hogy félreértem, de nekem nem egyértelmű, hogy miként is kell kezelni a javítási számlákat, ha az önrész feletti összeget a biztosító állja. Cégünk mindig szolgáltatásként könyvelte az 523. számlára, de most elbizonytalanítottak.

Kérdés: Egy külföldi társaság ("A") tulajdonában álló építőipari belföldi gazdasági társaság ("B") végelszámolást kíván indítani. "B" társaságnak korábbi – fordított adózás alá tartozó – építési-szerelési tevékenysége után még garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelője felé, amelyre céltartalékot is képzett. A végelszámolásra tekintettel ezért "B" társaság garanciális kötelezettségét az "A" társaság magyarországi fióktelepe ("C", az általános szabályok szerint adózó áfaalany) át kívánja vállalni, amelyhez az építési munkák korábbi megrendelője írásban előzetesen hozzájárul. A garanciális kötelezettségátvállalás ellenértéke pontosan a "B" társaságnál a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegével egyezik meg. Felmerült azonban kérdésként, hogy ha az esetlegesen felmerülő garanciális javítási kötelezettségeket a "C" fióktelep nem tényleges javítási, építési-szerelési tevékenységgel teljesíti, hanem valamilyen formában pénzben téríti meg a megrendelő felé, akkor azt milyen formában tudja megtenni? Megoldásként felmerült egyrészt az esetleges garanciális kötelezettségek átvállalása a "C" fióktelep által a Ptk. 6:208. § (1) bekezdése alapján, amely kötelezettségvállalás után "C" fióktelep végleges pénzeszközátadás formájában teljesítené az eredeti megrendelő felé a felmerülő garanciális kötelezettségeket. Másrészt felmerült a szerződés ellenértékes átruházása is "B" társaság és "C" fióktelep között ugyanezen Ptk.-paragrafus alapján. Miután a jogviszony folytonosságát a szerződésátruházás nem érinti, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között tehát a szeződésátruházás eredményeként is elszámolható lenne a garanciális javítások költségeinek megtérítése "C" fióktelep által az eredeti megrendelő felé. Szerintünk áfaalapot is érintő számlamódosításra nem kerülhet sor, hiszen az eredeti ügylet áfaelszámolása, illetve bizonylatolása az eredeti szerződő felek – "B" társaság és megrendelője – között történt meg. Továbbá, megítélésünk szerint "C" fióktelep akár kötelezettségátvállalás, akár szerződésátruházás keretében lesz kötelezettje a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségeknek, mindenképpen áfaköteles ügyletet valósít meg "B" társaság felé, így "C" fióktelep az általános szabályok szerint 27%-os mértékkel bocsát ki számlát az ügyletről "B" társaság felé. Melyik ismertetett módozat fogadható el, illetve milyen megoldási alternatíva képzelhető el, azok adózási, számviteli, illetve bizonylatolási vonatkozásában?

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?

Kérdés: Társaságunk egyik telephelyén 2015-ben elkezdett egy felújítást, amelyen a 2015-2016 évek során csak tervezési díj, illetve eljárási díjak jelentek meg. Mivel a felújítás feltételei számunkra nem voltak megfelelőek, így a konkrét felújítás el sem kezdődött, de a Felújítás számlán azóta is ott van a befejezetlen beruházás összege. Ezt el kell onnan vezetni? Azt tanácsolták, hogy terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, amivel nem értek egyet, mert semmi nem lett aktiválva. A könyvvizsgáló szerint rendkívüli veszteségként kell könyvelni.

Kérdés: Az egyetem és a gazdálkodó szervezet szerződést köt egymással, amelynek célja, hogy az egyetem nappali tagozatos hallgatója szakmai gyakorlatot szerezzen. A hallgatónak nincs szerződéses kapcsolata a társasággal. A gazdálkodó szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatot írt alá, amelyben meghatározták, hogy a kooperatív képzést kívánja patronálni. Ez szakmai képzésben való részvétellel, szakdolgozati témák kiírásával és konzultálásával, valamint szakmai gyakorlat biztosításával valósul meg. A támogatás módja: az egyetem számlát állít ki, amely alapján átutalják a megállapodott támogatás összegét. A számlán kooperatív képzés szerepel jogcímként. A gazdálkodó szervezetnél a támogatást mely főkönyvi számlán kell elszámolni? Ezt támogatásnak kell minősíteni, vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásnak?

Kérdés: Két cég közösen foglalkoztat munkavállalókat. Azt, hogy hogyan működik az Mt. alapján az elszámolás a cégek között, tudjuk. Arra azonban nem találtunk előírást, hogy a számvitelben ezt hogyan kell kezelni, elszámolni? Mi a következők szerint járunk el: az a cég, amelyik vállalta, hogy alkalmazza a munkavállalókat, az elszámolja a bért és járulékait a megfelelő költségek között, a megállapodás szerinti átalányösszeget, amikor megérkezik a bankba, bevételként könyveli, a kifizető cég elszámolja költségként (de milyen költségként, milyen bevételként?). Van áfafizetési kötelezettség? Számlázni kell? Megoszlanak a vélemények.

Kérdés: Termelőtevékenységet folytató vállalkozás főként a gépek működtetéséhez igénybe vett villamos­energia-szolgáltatás számlájában szereplő energiaadó, rendszerhasználati díjak és támogatás címén kiszámlázott "pénzeszközök", és az üzemcsarnok, valamint az irodák fűtéséhez igénybe vett gázszolgáltatási számlában szereplő biztonsági készletezési díj és az energiaadó helyes könyvviteli elszámolását kéri.

Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?

Kérdés: Társaságunk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, és együttműködési megállapodás alapján szakmunkástanuló-képzés van. Társaságunk a 2028-as kérdésre adott válasz alapján könyveli a megfelelő tételeket. A 3598-as kérdésre adott válaszból nem olvassuk ki, hogy ezt mi helyesen könyveljük. Ugyanis a válaszban nem található, hogy a szakmai gyakorlati képzés összegyűjtött költségeinek megfelelő összeget, mint saját előállítású eszközök aktivált értékét készletre kell venni. Melyik kérdésre adott válasz alapján könyveljük a szakképzési hozzájárulást?

Kérdés: Egy médiavásárlással és -közvetítéssel foglalkozó cég ügyfelei megbízásából és az ő részükre médiafelületeket foglal és vásárol. Ezen tevékenységéért 74.40 SZJ-szám alatti hirdetési tevékenységet számláz ügyfelei részére, amely számla a közvetített szolgáltatás értékét + ügynökségi jutalékot tartalmaz. A céghez beérkező, a felületek bérbeadói által kiállított bérleti szolgáltatási számlák a 74.40., 22.22.32.9., 22.13.2., 22.25. SZJ-szám alá tartoznak. Kit terhel a kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség? Aki a szolgáltatást közvetíti, vagy azt, akinek az érdekében és megbízásából történik a médiafelület vásárlása? Akinek a hirdetései kerülnek majd a megvásárolt reklámfelületre? Ha a közvetítőt terheli, jogosult-e továbbterhelni? Beépíti az árba, vagy külön tételben érvényesíti? A kulturális járulékot terheli-e áfa? Milyen szolgáltatásokat lehet a járulék alapjánál levonásba helyezni?