Egyesület és az alapított iskola közötti elszámolás

Kérdés: Kizárólag közhasznú tevékenységet végző egyesület iskolát alapít. Az egyesület – mint fenntartó – biztosítja az iskola számára a működéshez szükséges vagyont, illetve vagyoni fedezetet. Az iskolának és az egyesületnek külön költségvetése van: az iskola működésének költségeiből az épülettel kapcsolatos szolgáltatásokat és eszközöket az egyesület rendeli meg az iskola számára, a többi részét az iskola. Az egyesület még az alapítás előtt hosszú távú bérleti szerződést köt az iskola számára kiszemelt épület tulajdonosával, emiatt az épület bérleti díja és rezsiköltsége az egyesület nevére kerül számlázásra. Az egyesület az épületen beruházást (átalakítást) is végrehajt. Az iskola veszi használatba az épületet. Az egyesület által finanszírozott, de az iskola által használt épületbérlési és rezsiköltségek, valamint a beruházási kiadások elszámolására két verzió szerint köthető megállapodás.
1. verzió: az egyesület ingyenes használatra átadja az iskolának az épületet és a beruházást, áfát nem vall be egyik szervezet sem, az egyesület eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége.
2. verzió: az egyesület az iskolával kötött megállapodás alapján bekerülési értéken továbbszámlázza az iskolának a mindenkori bérleti díjat és a beruházást, amely szolgáltatás/termék ellenértékének megtérítésére biztosítja a vagyoni fedezetet, hasonlóan mint minden egyéb, az iskola által közvetlenül megrendelt szolgáltatás/termék esetében is. Áfát nem vall be egyik szervezet sem, az iskola eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége. Az a tény, hogy az iskola egyes költségei az egyesület költségvetésében szerepelnek, meghatározza-e ezen költségek végleges elszámolásának helyét, illetve módját?
Részlet a válaszából: […] ...az egyesület költségei, ráfordításai, illetve bevételei között az egyesület tevékenységével összefüggően felmerülő költségek, ráfordítások, illetve bevételek jelenhetnek meg. Ugyanígy az iskola esetében is, függetlenül attól, hogy az hol kerül megtervezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Beruházás üzembe helyezés előtti értékesítése

Kérdés: A fejlesztési tartalékból megvalósult beruházást (ingatlant) még üzembe helyezés előtt értékesítjük. Kell-e az ingatlant aktiválni az addig felmerült költségekkel, vagy közvetlenül a beruházás számláról lehet kivezetni, mint terven felüli értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni. Az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján az értékesített beruházás könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának eseteit az Szt. 53. §-a részletezi....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Lízingelt személygépkocsi értékesítése

Kérdés: Belföldi társaság 2005-ben zárt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt személygépkocsit 5000 E Ft + áfa összegben. Az amortizációt elszámoltuk, a személygépkocsi jelenlegi értéke 2800 E Ft, piaci értéke 3000 E Ft. A társaság a személygépkocsit most értékesíti úgy, hogy a vevő cég átvállalja a lízingdíjat. A lízingcég a társaság felé kiállított egy helyesbítő számlát: -5000+4000 = -1000 E Ft + áfa összegről, a meg nem fizetett lízingdíjról. A lízingcég a vevőnek leszámlázta a járművet 1000 E Ft + áfa értéken. Milyen jogcímen számlázandó a piaci értékből fennmaradó 1500 E Ft + áfa? Hogyan kell mindezt könyvelni? Milyen adóvonzata van (áfa, társasági adó)?
Részlet a válaszából: […] ...értékét (a 2005. évi áfamértékkel 6250 E Ft-ot)ugyanezen összeggel (3125 E Ft) kellett volna csökkenteni. Ezen könyvelés utánaz egyéb ráfordításokkal szemben ki kell vezetni a megmaradó bruttó értéket(3125 E Ft-ot) és a ténylegesen elszámolt értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...összeget nem egyéb bevételként, hanem a pénzügyi műveletek egyébbevételeként kell elszámolni.13.Módosítások az egyéb ráfordítások elszámolásánál [81. § (2) bekezdésének e) pontja] Az Szt. módosított előírása szerint nemcsak aköltségvetéssel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.