15 talált cikk a támogatás , szolgáltatás , támogatás elszámolása , ráfordítások kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?

Kérdés: Nonprofit kft. tevékenysége projektek menedzselése. Önkormányzatokkal közösen nyert pályázat keretében a kft. projektmenedzsmentre nyert támogatást, az önkormányzat pedig beruházási jellegű támogatást nyert. A pályázatok elszámolása benyújtásra került, viszont a mérlegkészítés időpontjáig a támogatás nincs jóváhagyva. A pályázatokban elnyert összeg előlegként szerepel, azonban a költségek ténylegesen felmerültek. Időbeli elhatárolással hogyan tudjuk rendezni azt, hogy az összemérés elve ne sérüljön, és a kft.-nek ebből eredően 2019. évben ne legyen nagyságrendű vesztesége, 2020-ban pedig ugyanilyen összegű nyeresége?

Kérdés: A 1056/2016. (II. 16.) Korm. határozat alapján az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból MAHOP-2.5 kódszámú, "A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítása" megnevezésű pályázattal elnyert támogatás az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a tőketartalék javára elszámolt támogatásnak minősül?

Kérdés: Az egyetem és a gazdálkodó szervezet szerződést köt egymással, amelynek célja, hogy az egyetem nappali tagozatos hallgatója szakmai gyakorlatot szerezzen. A hallgatónak nincs szerződéses kapcsolata a társasággal. A gazdálkodó szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatot írt alá, amelyben meghatározták, hogy a kooperatív képzést kívánja patronálni. Ez szakmai képzésben való részvétellel, szakdolgozati témák kiírásával és konzultálásával, valamint szakmai gyakorlat biztosításával valósul meg. A támogatás módja: az egyetem számlát állít ki, amely alapján átutalják a megállapodott támogatás összegét. A számlán kooperatív képzés szerepel jogcímként. A gazdálkodó szervezetnél a támogatást mely főkönyvi számlán kell elszámolni? Ezt támogatásnak kell minősíteni, vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásnak?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
– -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
– -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
– -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.

Kérdés: A Számviteli Levelek 289. számában az 5957. kérdésre adott válasz újragondolását kérjük. A vonatkozó 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet 2013. november 1. napjától érvényes 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a kapott támogatást a számvitelről szóló törvénynek a költségek ellentételezésére vonatkozó szabályai szerint kell elszámolni, tehát nem árbevételként, hanem egyéb bevételként. Felvetődik a kérdés, hogy a 2013. évi helyi iparűzésiadó-bevallásnál a 2013. november 1. előtti időszakban kapott támogatást árbevételként vagy egyéb bevételként kell figyelembe venni?

Kérdés: A 2010. 07. 14-én megjelent APEH adózási információk között "Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től" állásfoglalás szerint mind a skontónál, mind az utólag kapott engedménynél hasonló módon kell eljárni, ha a kapott kedvezmény meghaladja a késedelmi kamat mértékét. Társaságunknál mindkét típusú engedmény előfordul, és mindkét esetben előfordul az is, hogy a késedelmi kamatnál nagyobb engedményt kapunk. Társaságunk ad is ilyen engedményeket. Az APEH-közleményben leírtak nem teljesen érthetők számomra. Hogyan is kell 2010. január 1-jétől kezelni a számvitelben és különösen a társasági adónál az engedményeket?

Kérdés: Az M. Zrt.-vel két aláírt támogatási szerződésünk van. A támogatási szerződés 2. sz. melléklete az elszámolható költségeket részletezi, számviteli kategóriákba sorolással. Az 1. támogatási szerződés (e-kereskedelmi rendszer) a 114. Szellemi termékek közé sorolja be a különböző modulok előállítási költségeit, de az adatfeltöltés, tesztelés, oktatás, üzemgazdasági előkészítés (üzembe helyezésig felmerült költségeket) az 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségeihez sorolja. (Korábbi kérdésemre adott válaszuk szerint ezeket is a szellemi termék bekerülési értékében vettem számításba!) Kérdésem az, hogy az M. Zrt. ellenőrzése során az ő "besorolása" szerinti könyvelést elvárhatja, vagy én az ő "besorolásuktól" eltérhetek? A megkapott támogatás rendkívüli bevétel lesz, vagy az ő "besorolásukhoz" kapcsolódóan a költségeket ellentételező egyéb bevétel? A támogatási szerződés vissza nem térítendő támogatásról szól, de az tartalmazza a különböző vállalásainkat is. Ezen vállalások miatt a támogatást a tőketartalékba, majd a lekötött tartalékba kell helyezni? A 2. támogatási szerződés (minőségbiztosítási és gyártásszervező rendszer) is előírja a költségek számviteli besorolását. Egyik ilyen költség az ISO 14001:2004 környezetközponti irányítási rendszer kialakítása és tanúsítása. Az előírás szerint ez is igénybe vett szolgáltatás. Többen úgy gondolják, aktiválni kell alapítás-átszervezésként. Mi a helyes megoldás? Hol számolandó el a támogatás?

Kérdés: A szövetkezet 2003. évben az 57/2003. (V. 28.) FVM rendelettel módosított 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet 82-86. §-aiban foglaltak alapján támogatásban részesült. A támogatási szerződés meghatározta, mikor minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak. A támogatási szerződésben előírt árbevétel és jegyzett tőke alapján indokolt mértéket milyen intervallumon belül kell vizsgálni? A támogatási szerződés fenti feltételeire 2005-ben képezhető-e lekötött tartalék a 2003-ban folyósított támogatás teljes összegére? A 2006. május 19-i fordulónappal készült közbenső mérlegben kell-e tartalékot képezni a 2006. április 15-én folyósított bevételt növelő, illetve a termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői támogatásra? A támogatás elszámolási határideje 2006. május 31-e. A közbenső mérleget elfogadó közgyűlés dátuma 2006. augusztus 16.

Kérdés: Társaságunk tavaly termőföldet vásárolt. 2009. évre földalapú támogatást igényeltünk, amelyet júliusban kifizetett a minisztérium. Kell-e valamilyen adót fizetni a támogatások után? Az összes bevétel csökkenthető-e a támogatás összegével? Kell-e külön nyilvántartani a földalapú támogatást?