Hegyközségi járulék könyvelése

Kérdés: Hogyan kell a kettős könyvvitelt vezető borászatban (kft.-ben) kontírozni a 2012. évi CCXIX. tv. szerint fizetendő hegyközségi járulékot? A kft. összköltségeljárással készíti az eredménykimutatást. Az önköltség része? A könyvelésben nincs évközi folyamatos készletnyilvántartás, csupán a pincekönyv. Kérdés továbbá, hogy az ősszel felvásárolt szőlő után kivetett hegyközségi járulék melyik év eredményét terheli, tekintettel arra, hogy a határozatok csak a következő évben (mérlegkészítésig) érkeznek és emelkednek jogerőre.
Részlet a válaszából: […] ...által létrehozott köztestület, amelynek legfelsőbb önkormányzati testülete a közgyűlés. Ezért a hegyközségi járulékot az egyéb ráfordítások között indokolt elszámolni, a közgyűlési határozat jogerőre emelkedése időpontjával (T 8673 – K4799). (Nem célzott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező társaság a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végzett. A részhatáridők csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonult az építkezésről, az addig elvégzett munkáiról az elszámolást a megrendelőnek átadta, de számlát – a teljesítés igazolásának hiányában – benyújtani nem tud. Ez esetben a kivitelező cég milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkáról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása? És az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...munkák közvetlen önköltségét, de azt nem készletre kell venni, hanem mint a térítés nélkül végzett szolgáltatásnyújtást az egyéb ráfordítások között kell elszámolni (T 271 – K 582 és T 8648 – K 271), valamint a térítés nélkül nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Értékesítési céllal lakóingatlan építése

Kérdés: A társaság 2003-2007 között értékesítési céllal lakóingatlanokat épített, amelyek közül egyet nem sikerült értékesítenie. A sikertelen értékesítési kísérletek közben az ingatlant a társaság bérbeadta, mely bérlet a mai napig fennáll, a bérlő rendszeresen bérleti díjat fizet. A társaság az ingatlan építése idején áfakörös volt, a beszerzések áfáját visszaigényelte, a bérbe adott ingatlanét is. A későbbi bérleti díjak után az áfát megfizette 2013. 12. 31-ig, miután alanyi adómentességet választott. Az értékesítési céllal, a készletek között nyilvántartott ingatlant a bérbeadás időpontjában át kellett volna minősíteni tárgyi eszközzé? Alanyi adómentessé váláskor az ingatlannal kapcsolatban volt-e áfaelszámolási kötelezettség? Ha igen, mekkora elmaradt áfafizetési kötelezettség áll fenn, ha a használatbavételkor, 2007. szeptemberben a visszaigényelt áfa összege 3750 E Ft?
Részlet a válaszából: […] ...növelni kellett volna, önellenőrzés keretében kell rendezni, és így az utólag le nem vonható áfát ezekben az években az egyéb ráfordítások között kell (kellett volna) elszámolni. Az egyéb ráfordításkénti elszámolás miatt változik a 2014-2017. évek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Tartozásátvállalás

Kérdés: A tartozásátvállalás elszámolási szabályai 2016-tól változtak. Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást annál, akitől átvállalják, illetve annál, aki átvállalja? Hogyan érinti a tartozásátvállalás az adózás előtti eredményt? Milyen bizonylatai vannak a tartozásátvállalásnak?
Részlet a válaszából: […] ...átvállalónál, aki átvállaljaA változás csak annyi, hogy az átvállalónál az átvállalt tartozást (kötelezettséget) nem a rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni, halasztott ráfordításként elhatárolni, hanem az egyéb ráfordítások között.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele

Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A saját tulajdonú ingatlant (épületet, egyéb építményt) is az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint a rendeltetésének, használatának alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A saját tulajdonú ingatlant is csak akkor lehet tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Elkezdett, de be nem fejezett felújítás

Kérdés: Társaságunk egyik telephelyén 2015-ben elkezdett egy felújítást, amelyen a 2015-2016 évek során csak tervezési díj, illetve eljárási díjak jelentek meg. Mivel a felújítás feltételei számunkra nem voltak megfelelőek, így a konkrét felújítás el sem kezdődött, de a Felújítás számlán azóta is ott van a befejezetlen beruházás összege. Ezt el kell onnan vezetni? Azt tanácsolták, hogy terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, amivel nem értek egyet, mert semmi nem lett aktiválva. A könyvvizsgáló szerint rendkívüli veszteségként kell könyvelni.
Részlet a válaszából: […] ...eljárni. A könyvvizsgáló olyan könyvelést javasolt, amilyen könyvelés 2016 nyara óta egyáltalán nem lehetséges (nincsenek rendkívüli ráfordítások), de korábban sem volt.A kérdés szerint tervezett felújítás – feltételezhetően – megfelel az Szt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Önköltségszámítás az eladási árból

Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
Részlet a válaszából: […] ...(üzemi, vállalati általános, forgalmazási költségek), továbbá az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit meghaladó egyéb ráfordításokra, a pénzügyi műveletek ráfordításaira, valamint a társasági adóra, az adózott eredményre kell fedezetet nyújtania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás

Kérdés: A vállalkozások egymás közötti kapcsolatában, illetve a vállalkozások és az önkormányzatok között is rendszeresen előfordul, hogy eszközöket adnak át, illetve szolgáltatást nyújtanak térítés nélkül. Ennek a szabályai 2016-tól – olvasatunk szerint – érdemileg változtak. Lehetne erről bővebben olvasni, a megváltozott szabályoknak megfelelő könyvviteli előírásokat megismerni?
Részlet a válaszából: […] ...történik, nincs megkülönböztetés, egységes a szabályozás, a nyújtott szolgáltatás bekerülési értékét az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.Ami nem változott, az áfakörbe tartozó eszközök átadásakor, szolgáltatások nyújtásakor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Alapítvány cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenységének elkülönítése

Kérdés: Az alapítványok cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenysége elkülönítéséhez kapcsolódóan néhány kérdés. A rendszeresen végzett, továbbszámlázott szolgáltatás árbevételként könyvelt, de nem jövedelemszerzésre irányuló összege megvalósítja-e a vállalkozási tevékenységet, mivel haszon nélkül továbbszámlázott? (Parkolási költségek, telefon magáncélú használatának továbbszámlázása.) Esetleg költségmegtérüléskénti elszámolása? Változna-e a szabály, ha bérbeadásnál nem jövedelemszerzési céllal közüzemi díjakat terhelne tovább? A kamat és hozam arányosításánál a "kapcsolódó (bank) költségek" a kamat- és hozambevételekhez kapcsolódó bank és egyéb költségeket jelentik? Vagy minden más költséget is, mint a letétkezelés, opció, ügynöki jutalék stb.? A kormányrendelet többször értelmetlenül használja az "(ár) bevétele" fogalmat. Mit ért ez alatt?
Részlet a válaszából: […] ...nem tekinthető az alapítvány tartós céljának.A bruttó elszámolás számviteli alapelve alapján a bevételek és a költségek (ráfordítások) egymással szemben nem számolhatók el. Így a parkolási költségek, a telefon magáncélú használatának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ..."B" cégnek. (Ha a "B" cég a tevékenységét nemszámlázza, akkor ezt az átutalást csak végleges pénzeszközátadásként lehet arendkívüli ráfordítások között elszámolni!)A számviteli elszámolásokkal összhangban lévő elszámolásmellett (amikor a "B" cég is számlázza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.
1
2