Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...előírások szerint. (Térítés nélküli átadáskor az ingatlanhoz kapcsolódó használatijog-alapítás minimális költségét az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.)Az Áfa-tv. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a vagyoni értékű jog (a használati jog)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Haszonélvezeti jog a végelszámolásnál

Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot vásárolt úgy, hogy a társaság magánszemély tulajdonosai vásárolták meg az ingatlant, az általuk alapított kft. pedig a haszonélvezeti jogot. A haszonélvezet alapításáért az ingatlan volt tulajdonosa részére a kft. ellenértéket fizetett. A vétel és a haszonélvezeti jog alapítását követően a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. Mi a teendő a haszonélvezeti joggal a végelszámolás során? Hogyan vezetjük ki? Keletkezik-e a magánszemély tulajdonosoknak adófizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] ...a haszonélvezeti jog terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentett értékét a haszonélvezeti jog megszűnése miatt az egyéb ráfordítások között kell kimutatni. Az egyéb ráfordításként elszámolt összeg viszont csökkenti az adózás előtti eredményt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...még az egyéni vállalkozónak kell rendeznie), akkor a kifizetett összeget az egyéni cég – mint tartozásátvállalást – a rendkívüli ráfordítások között elszámolhatja. (Tekintettel arra, hogy a tartozásátvállalásra a lehetőséget az Szja-tv. biztosítja, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Tőkeemelés késztermékapporttal

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi gazdasági társaságban kíván tulajdonjogot szerezni tőkeemeléssel. A tőkeemelést késztermék apportálásával biztosítják. A megállapodásuk szerint az apportként kezelt késztermékeket egy éven belül kell kiszállítani, külön ütemezés szerint. Az apportálás alapelszámolása: T 17 – K 981 és T 881 – K 26. Itt előbb lesz a bejegyzés, mint az apport rendelkezésre bocsátása. A cégbejegyzéssel egyidejűleg hogyan kell könyvelni? Mikor lehet a 881. számlán elszámolni, ha nem történik meg egy tételben az átadás? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság az Szt. hatálya alá tartozik,– az Szt. 86. §-a (6) bekezdésének a) pontja alapján arendkívüli ráfordítások között köteles kimutatni az alapításkor, a jegyzetttőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Vagyoni értékű jogok értékcsökkenése (ingatlan)

Kérdés: A kft. ipari zóna területen a városi önkormányzattól beépítetlen földterületet vásárolt. A telekvásárlással egyidejűleg megállapodást kötöttünk útszolgalmi jog alapítására és vagyoni értékű jog megszerzésére. Az útszolgalmi jogra vonatkozó megállapodás szerint az ingatlan megvásárlója biztosítja az önkormányzat "saját használatú út" használatához a telken való átjárást a szükséges mértékben. A vagyoni értékű jog megszerzésére kötött szerződés alapján a szolgáltató kft. a közműkiépítést (víz, szennyvíz, villamos energia, gáz) elvégzi az ingatlanok használatához szükséges mértékig. A felek a szerződésben rögzítették, hogy ezen közműhasználati jog örökös, ingatlanhoz kapcsolódó jog. Álláspontunk szerint a megszerzett jogokkal a megvásárolt ingatlan értéke megnőtt. Elszámolható-e az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok után értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] ...a megfelelő jogszabálytételes előírására, akkor a fizetett összeget végleges pénzeszközátadáskéntkell elszámolni a rendkívüli ráfordítások között a ténylegespénzeszközátadással egyidejűleg. Ha a szolgáltató kft. által elvégzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] ...éves beszámoló eredménykimutatásának korrigált előző évi és tárgyévi adatai összevethetők, az eltérések részben a bevételekben, ráfordításokban bekövetkezett mennyiségi és értékbeni változásokra, részben az új Szt. előírásaiból következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.