Kezelt vagyonhoz kapcsolódó óvadék a vagyonkezelőnél

Kérdés:

Egy több mint 20 éve működő, jelentős saját tőkével rendelkező "X" gazdasági társaság tulajdonosai hosszú éveken keresztül magyar magánszemélyek voltak, akik pár éve – mint vagyonrendelők – részesedéseiket külön-külön bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján "A", "B", "C", "D" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaságokba helyezték. 2023-ban a bizalmi vagyonkezelők "X" gazdasági társaságban lévő összesen 100%-os üzletrészüket értékesítették egy "Y" gazdasági társaság részére. Az új tulajdonos a 100%-os üzletrész adásvételi szerződésében rögzített ellenértéket teljes mértékben kiegyenlítette azzal a feltétellel, hogy a volt tagok a megfizetett ellenérték egy részét óvadéki számlán helyezik el, és azt kizárólag az új tulajdonos előzetes hozzájárulását követően használhatják fel szabadon. Ez az összeg az üzletrész-adásvételi szerződésben egyfajta garanciát képez olyan múltbeli – a társaság vagyonát negatívan befolyásoló – eseményekre, melyek az ellenérték meghatározását követően kerülnek felfedésre. A szerződés alapján az óvadéki számlán lévő összeg szakaszosan kerül felszabadításra. A szerződés szerint a korábbi tagok közül kijelölésre került az "A" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaság tagja az óvadéki számla vezetésére, kezelésére, az azon elhelyezett összeget a korábbi tagok tulajdonrészük arányában határozták meg. Az óvadéki számlán kezelt összeg utáni hozam/kamat felett az üzletrész-adásvételi szerződés alapján a korábbi tagok szabadon rendelkezhetnek (a garanciális kötelezettség a tőkeösszegre áll csak fenn). A felszabadított tőkeösszegeket "A" bizalmi vagyonkezelő társaság a szerződésben rögzítettek szerint és ütemezésben – korábbi tulajdoni részesedés alapján – osztja fel, és utalja át a többi bizalmi vagyonkezelőnek.

Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak a saját vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről el kell különítenie a kezelt vagyonra vonatkozó nyilvántartását, hogyan tudja a gyakorlatban megvalósítani ezt az elkülönítést az "A" bizalmi vagyonkezelő társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdésének k) pontja szerint a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak (ilyen az építési telek is) nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Kft. kötelező feltőkésítése

Kérdés: Az új Ptk. hatálybalépésekor már működő kft. – jelenleg 1 millió forintos törzstőkével – módosíthatja-e úgy 2016. 03. 15-ig a társasági szerződést, hogy a tőkét a meglévő kb. 1 millió forintnyi eredménytartalékból megemeli, és kötelezi magát, hogy a további 1 millió forintnyi eredménytartalékba helyezett nyereséggel teljesíti a kötelező tőkefeltöltést, de a képződő nyereséget a tagok nem veszik fel osztalékként, emiatt az osztalékot terhelő adót most nem fizetik meg? A feltöltésre konkrét időpontot nem határoznánk meg? Jelenleg a 3 tag 33-33-34%-kal vesz részt a társaságban (a 10 E Ft-os kerekítés miatt). A tőkefeltöltés után lehet-e tagonként 1 millió forint a tőkerész?
Részlet a válaszából: […] ...ahhoz, hogy a törzstőke összege a 3 millió forintot elérje (ennek összegszerű meghatározása során elérhető az, hogy mind a három tag részesedése a törzstőkén belül, ezen üzletrészük értéke külön-külön 1 millió forint legyen),– rögzíteni kell azt is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Más cégnél lévő ingatlan apportálása

Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...eltérés abban van, hogy az első esetben a kérdezőtársaságnak az ellenértéket meg kell térítenie, a második esetben viszontcsökken a részesedésének az értéke, és – lényeges eltérés – a részesedéscsökkenő értéke és a tőkeleszállítás miatt kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Anyavállalattól átvállalt tartozás

Kérdés: Társaságunk privatizációjához a többségi tulajdonos anyavállalat, valamint a kisebbségi tulajdonos jelentős összegű hitelt vett fel. A hitelt finanszírozó bankkal és az anyavállalattal egyeztetetten társaságunk – szerződésben rögzítetten – az anyavállalat kötelezettségének egy részét tervezi átvállalni minden ellenszolgáltatás nélkül. A társaságunk által átvállalt hiteltartozás kamatát jogosult-e az anyavállalat kamatráfordításként elszámolni? Az anyavállalatnál az átvállalt tartozás rendkívüli bevételként elszámolt összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető-e? A levelünkben leírt könyvviteli elszámolás helyes-e?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az anyavállalat a hitelt a társaságprivatizációjához kapcsolódóan vette fel, azaz a kötelezettségeszközbeszerzéshez (tulajdoni részesedést jelentő befektetéshez) kapcsolódik,az anyavállalat könyveiben szerepel (kell hogy szerepeljen) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosok vagy azok egyrésze – akiknek összesen legalább 10 százalékos (korábban kft.-nél 20százalékos) mentesíthető anyavállalati részesedés van a birtokukban – nemkérték az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítását.Új előírás szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...hogy azok visszavásárlási (megszerzési) értékére a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Üzletrész értékesítése pótbefizetés után

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...3. számú mellékletének A/3. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a részesedés (üzletrész) értékesítése esetén elszámolt árfolyamveszteség, ha az eszköz elidegenítése következtében elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...18. számában a 342. kérdésre adott válaszban. Hangsúlyoztuk, a kérdésre nem csak egy válasz lehetséges, alapvetően a már meglévő részesedések (üzletrészek) könyv szerinti értéke, illetve a nyilvántartás módja függvényében. A válaszban néhány sajátos esetre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...(4) és (9) bekezdése, 49. §-ának (3)-(4) és (6)-(7) bekezdése, illetve 50. §-ának (1)-(2) bekezdése választ ad arra, hogy mi a részesedés bekerülési értéke vásárláskor, alapításkor, külső tőke bevonásával megvalósított tőkeemeléskor, átalakulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.