El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] ...szemben.Az alapító (a kérdező) társaságnál az Szt. 49. §-ának (4) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...illetve milyen szaklapokat olvas, de jobb, ha a jövőben más forrásokból meríti az ismereteit. A tag az elengedéssel nem szerez több részesedést, és így az elengedés mindenképpen ajándékozás.A válasz előtt utalunk arra, hogy a Számviteli Levelekben már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Kilépett, belépett kültag tőkéjének kezelése

Kérdés: A bt. kültagja kilépett a bt.-ből, egy másik személy belépett ugyanazzal a tőkeösszeggel. Kell-e pénztárbizonylatot kiállítani, vagy elég a jegyzőkönyv alapján könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...eset is van a kültagcserére.A Ptk. 3:146. §-a a tagsági jogviszony megszűnésének eseteit ismerteti. Ezek között szerepel a társasági részesedés átruházása (akár harmadik személyre is). Az adott esetben a kilépő kültag részesedését (vagyoni betétjét) eladhatta volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a nyitó tételeket követően mit kell könyvelni. Az előző évi adatok bemutatása során a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz- és kötelezettségtételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Apport átadásának/átvételének könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni 2009-ben helyesen az apport átadását, átvételét kapcsolt vállalkozásnál? 2008-tól nincs utána áfa?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen meghatározza azt,hogy mikor kell könyvelni (bevitt vagyontárgyat akkor, amikor azt ténylegesenátadják), addig a kapott részesedés könyvelésének időpontjára vonatkozóan ahivatkozott előírás nem ad választ.Az összemérés számviteli alapelvből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Tőkeemelés az eredménytartalék terhére

Kérdés: A Gt. által kötelezően előírt tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt. A részesedések között (a befektetőnél) milyen módon és jogcímen kell a megemelt részesedést nyilvántartásba venni? Osztaléknak minősül-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...– K 411) – függetlenül attól, hogy azt jogszabályi előírás vagy saját elhatározás alapján hajtották végre – a befektetőnél a részesedések között eltérő módon lehet (illetve kell) nyilvántartásba venni, annak függvényében, hogy a meglévő (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.