10 talált cikk a magánszemély , tulajdonos , beszámoló , tulajdoni hányad , részvény kifejezésre

Kérdés: Szakmai értelmezést kérnék arra vonatkozóan, hogy ha egy magánszemély vagyonrendelőként 100%-os kft.-üzletrészét bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján egy vagyonkezelő társaság kezelésébe adja, értelmezhető-e a számviteli törvény alapján az anyavállalat és a leányvállalat kapcsolata a vagyonkezelő társaság vagy a kezelt vagyon (mint vállalkozás) és vagyonkezelésbe adott 100%-os üzletrészű kft. között?

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?

Kérdés: A beszámoló összeállításához és a gazdálkodóról a beszámolóban bemutatott megbízható, valós kép alátámasztásához szükséges a vállalkozásban lévő részesedés, adott kölcsön vagy a kapcsolt vállalkozással szembeni követelés, rövid és hosszú lejáratú kötelezettség megfelelő mérlegsoron történő megjelenítése. A vállalkozások ilyen jellegű helyes besorolása nem minden esetben egyértelmű. Az alábbi példával kérnék segítséget a vállalkozások helyes besorolásához. Adott a Z Zrt., amelynek jegyzett tőkéje 100 000 E Ft, 10 részvényese van a következő adatokkal: A kft. 22%-kal, B kft. 18%-kal, C kft. 15%-kal, D kft. 12%-kal, E kft. 10%-kal, F kft. 8%-kal, G kft. 7%-kal, H kft. 5%-kal, I kft. 2%-kal, T kft. 1%-kal tulajdonos. Adott egy K kft., amelynek fő tulajdonosa Z Zrt. 45%-os, A kft. 11%-os, B kft. 9%-os, C kft. 8%-os, D kft. 7%-os, E kft. 6%-os, F kft. 5%-os, G kft. 3%-os, H kft. 2%-os, I kft. 2%-os, T kft. 1%-os tulajdoni hányaddal. A Z Zrt. és a K kft. üzleti kapcsolatban állnak egymással, a társaságok vezetője ugyanaz a magánszemély, a Z Zrt. tulajdonosai a Z Zrt.-vel és egymással is üzleti kapcsolatban állnak. Ezek közül mely vállalkozás anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás?

Kérdés: Segítségüket kérem a 2004. évi XXXIV. tv. értelmezésében.
A kis- és középvállalkozás besorolásánál a beszámoló adatait össze kell-e vonni, ha van egy magyarországi és egy romániai cég? Mind a két cégnek 50-50%-ban ugyanaz a két fő magánszemély a tulajdonosa. A két cég egymással nincs üzleti kapcsolatban.

Kérdés: Kapcsolt vállalkozás-e a következő három gazdasági társaság számviteli szempontból és társasági adó szempontjából, és kinek van transzferár-nyilvántartási kötelezettsége? Kiinduló adatok: "A" férj, "B" feleség, "C" közös gyermek, "D" közös gyermek. 1. Részvénytársasági szavazatok megoszlása "A" vezérigazgató 50%, "B" vezérigazgató-helyettes 50%. Semmi egyéb nem szerepel a társasági szerződésben (például az sem, hogy szavazategyenlőség esetén kinek a szavazata dönt, ki gyakorolja a munkáltatói jogokat stb.) 2. Kft.-szavazatok megoszlása "A" ügyvezető 66,66% "B" pénzügyi befektető 33,33% 3. Kft.-szavazatok megoszlása Idegen magánszemély (ügyvezető) 25,0%, "A" 18,4%, "B" 11,4%, "C" 22,6%, "D" 22,6%. A két kft. tevékenysége kizárólag a részvénytársasághoz kapcsolódik, megrendelést kizárólag a részvénytársaságtól kap, más tevékenységet nem végez. Ha a három gazdasági társaság összevont mérlegadatait vesszük figyelembe, a Sztv. 117. § szerint konszolidált éves beszámolót kellene készítenie.

Kérdés: A 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 4. §-ának (5) bekezdése szerint egy cégcsoport kapcsolódó vállalkozásnak minősül, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. Az érintett piacot a tevékenységek TEÁOR-száma alapján kell-e meghatározni? A meghatározásnál csak a fő tevékenységi körre kell figyelni, vagy valamennyi tevékenységi körre, akkor is, ha annak árbevétele az összes bevétel 1-2%-a? A Kkv. tv. 19. §-ának 4. pontja határozza meg a szomszédos piacot: "Az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el." Ezt hogyan kell értelmezni? Szomszédos piac-e az, ha a termelőeszközöket szerzi be a cég cégcsoporton belül, amelyek tárgyi eszközként vannak az adott vállalkozás tulajdonában? Helyes-e az értelmezés, amely szerint a kis- és középvállalkozási besoroláshoz azokat a kapcsolt vállalkozásokat kell a konszolidált beszámoló alapján minősíteni, amelyek azonos piacon vagy szomszédos piacon működnek? Amennyiben egymástól független piacon működnek, úgy nem kell azokat az összevont adatok alapján minősíteni, hanem csak a saját adataik alapján?

Kérdés: A kérdés a Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszony megállapítására, ill. a kisvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) önálló, kapcsolódó vagy partnervállalkozás fogalmának megállapítására vonatkozik az alábbi esetben: 1. Magyar "A" kft. tulajdonosa 50%-ban egy német "D" cég és 3 német magánszemély. A 3 magánszemély a Ptk. szerint nem minősül közeli hozzátartozónak, a 3 magánszemély és közeli hozzátartozók a német " D" cégben nem tulajdonosok. Kérdés: Az "A" magyar kft. és "D" német cég, ill. "A" magyar kft. és a 3 német magánszemély között nincs a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony? 2. Partnervállalkozás a Kkv. tv. 4. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozás, ha a vállalkozás részesedése egy másik vállalkozásban eléri a 25%-ot, de nem haladja meg az 50%-ot. Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással a Kkv. tv. 4. § (3)-(5) bekezdése szerinti kapcsolatban állnak. Kérdés: A Kkv. tv. területi hatálya Magyarországra és a Magyarországon bejegyzett vállalkozásokra terjed-e ki, vagy minden vállalkozásra kiterjed, függetlenül a begyezéstől, ill. a működéstől? 3. A Kkv. tv. szerint, ha az adott vállalkozásnak van partnervállalkozása, akkor a besoroláshoz a létszám- és a pénzügyi mutatókat konszolidált beszámoló alapján, konszolidált beszámoló hiányában az egyedi beszámolókban szereplő adatok összeadásával kell megállapítani. Ennek számításakor a partnervállalkozás(ok) adataiból a részesedéssel arányos adatokat, illetve a kapcsolódó vállalkozás(ok) adatainak egészét kell hozzáadni az adott vállalkozás adataihoz. Kérdés: Ha a "D" német cég partnervállalkozása az "A" magyar kft.-nek, az 50% tulajdoni arány miatt a "D" német cég mérlegfőösszegének, nettó árbevételének és létszámának 50%-át kell az "A" magyar kft. adataihoz hozzáadni, és úgy minősíteni a magyar kft. besorolását? 4. Az egyik német magánszemély tulajdoni hányada "A" magyar kft.-ben 35%. A Kkv. tv. 19. §-ának 5. pontja szerint vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű-társulat, továbbá az erdőbirtokossági társulat. Kérdés: Helyes-e az értelmezés, hogy a partnervállalkozás fogalma a magánszemélyre nem vonatkozik? 5. "D" német cég, ill. a 3 német magánszemély azonos tulajdoni arányban tulajdonos egy másik, "B" magyar kft.-ben is, amely "B" magyar kft. "A" magyar kft.-ből kiválással jött létre. A két magyar kft. vezető tisztségviselői ugyanazon magánszemélyek. A "B" magyar kft. tárgyi eszközöket ad bérbe "A" magyar kft.-nek, egyéb tevékenységet nem végez. Az "A" magyar kft. bérmunkát végez egy német "C" cégnek, de nem a benne tulajdonos "D" német cégnek. Kérdés, hogy a fenti adatok birtokában a Kkv. tv. 4. § alapján "A" és "B" magyar kft. önálló vagy esetleg partner-, ill. kapcsolódó vállalkozásnak minősül-e, a Kkv. tv. szerinti besorolás esetében "A" magyar kft. adataihoz hozzá kell-e adni "B" magyar kft. adatait, ha igen, milyen arányban?

Kérdés: Van két magánszemély, akik több társaságot alapítottak az alábbiak szerint: 1. "A" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 2. "B" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 3. "C" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 4. "D" társaság – Kiss József 100% 5. "E" társaság – Kiss József 33%; Nagy János 33%; Horváth Béla 34%. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a társaságok a számviteli törvény és az adótörvény alapján? Kell-e nekik a szokásos piaciár-nyilvántartást vezetniük? Felmerülhet-e a társaságoknál a konszolidációs kötelezettség?

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?

Kérdés: A betéti társaság cégvezetője tulajdonosi osztalékot szeretne felvenni a tárgyévi eredményből. Be kell-e állítani a mérlegbe az osztalékfizetést? Mikor és milyen összegű adót kell fizetni az osztalék után? Része-e az adó az osztaléknak? Fel lehet-e osztalékot venni a korábban képződött nyereségből is, ha igen, milyen mértékkel adózik? Mennyi adót kell fizetni, ha a cégvezető a felvett osztalékot tőkeemelésre fordítja?