11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Dolgozói részvény elszámolása, adózása
Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
2. cikk / 11 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
3. cikk / 11 Egyéni cég beolvadása
Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
4. cikk / 11 Lekötött tartalék feloldása
Kérdés: Társaságunk visszavásárolt saját részvényeiből. A visszavásárlással egyidejűleg az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontjában előírtaknak megfelelően a visszavásárlási értékkel azonos összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett. A mérleg-fordulónapi értékelés során a visszavásárolt saját részvényekre értékvesztést számolt el a társaság. Véleményünk szerint az értékvesztés elszámolásakor korrigálni kell a lekötött tartalékba helyezett összeget, mivel az értékvesztés elszámolásával a mérleg szerinti eredmény csökken, és ezzel érvényesítésre kerül az osztalékfizetés korlátozása is. Ha nem korrigálunk, akkor a saját részvényekre elszámolt értékvesztés összege duplán jelenik meg osztalékfizetési korlátként.
5. cikk / 11 Alaptőke leszállítása részvények bevonásával
Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?
6. cikk / 11 Bizonylatok megőrzése
Kérdés: Az rt. tervezett végelszámolása esetén hány évre visszamenőleg kell megőrizni a beszámolókat, a bizonylatokat, a tárgyieszköz-kartonokat? Adóhatósági ellenőrzés során hány évre visszamenőlegesen vizsgálhatják a zrt.-t? Személyzeti anyagokat hány évig kell megőrizni? A megőrzendő bizonylatokat hol kell tárolni, ha a zrt. teljesen megszűnik, ha a tulajdonos a zrt. egykori székhelyétől távolabb költözik?
7. cikk / 11 Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal
Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
8. cikk / 11 Osztalékfizetés az eva előtti eredmény terhére
Kérdés: Evás cég 2003. évi eredményét teljes mértékben osztalékként kifizeti, az eredménytartalékban hozott összegből is osztalékkifizetésről döntöttek a tulajdonosok. Az eredménytartalék terhére történő kifizetés szja-számításánál figyelembe kell-e venni az evás kifizetés összegét, vagyis a két forrásból származó osztalékot kell viszonyítani a saját tőkerészhez, vagy az szja-számításnál csak az eredménytartalékból fizetendő összeget kell adózás szempontjából figyelembe venni, és viszonyítani a saját tőkéhez?
9. cikk / 11 Üzletrészvásárlás névértéken vagy piaci értéken?
Kérdés: A "C" rt.-ben két tulajdonos van: "A" rt. és "B" kft. Tulajdonosi döntések alapján "A" rt. megvásárolja "B" kft. részesedését, és így 100 százalékban tulajdonosa lesz a "C" rt.-nek. A leírt részesedés vásárlásakor a névérték elfogadható-e vételárnak, vagy szükséges a piaci érték? Ez utóbbi esetben az hogyan határozható meg, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó? Ha piaci értéken történik a vásárlás, hogyan kell azt az "A" rt.-nél könyvelni? Mi a teendő, ha a vásárlást követően az "A" rt. tőkét emel a "C" rt.-ben?
10. cikk / 11 Egyéni cég átalakulása kft.-vé
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
