Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...az értékpapírt (a beolvasztó kft.-ben szerzett üzletrészt) átalakuló, egyesülő, szétváló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás (jelen esetben az egyéni cég) jogutódjában szerezte....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Kiválás vagy valami más?

Kérdés: A zrt.-ből kiválik egy kft. az alábbi paraméterekkel: a zrt. jegyzett tőkéje 68 000 E Ft-tal csökken (a kiváló magánszemély részvényes részvényeinek az értéke), a zrt. által a részvények fejében átadandó eszközök nettó értéke 24 000 E Ft, az átvállalt hitel értéke 18 000 E Ft, amelyeket a kft. részvényei fejében elfogad. A kft. 500 E Ft jegyzett tőkével jön létre. Mi a helyes elszámolás a folyamatosan tovább működő zrt.-nél? [A kérdező kétféle variációt is bemutat, amellyel – mint a számviteli előírásokkal, a Gt.-vel összeegyeztethetetlennel – csak a válaszban foglalkozunk!]
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben leírt esetbennem kiválásról van szó, csupán arról, hogy az egyik magánszemély részvényes"kilép" a zrt.-ből, és a zrt.-től kapott eszközökkel és átvállalt hitellel egykft.-t alapít. (Kiválás esetén, amennyivel csökken a zrt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

MRP-szervezetnek adott támogatás veszteség esetén

Kérdés: Egy adott állami vállalat MRP-szervezete – az önprivatizáció keretében – megvásárolta a volt ÁVÜ részvényeit, meghatározott árfolyamon, 15 évi részletfizetési lehetőséggel. A megalakult rt. az MRP-szervezet tartozásaiért készfizető kezességet vállalt. Ennek alapján az rt. évenként visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatást az MRP-szervezetnek a részletfizetés és a kamatok fedezetére. Az rt. 2004. évi eredménye veszteség volt, amely a felhalmozott eredménytartalékot felemésztette. Az rt. saját tőkéje így a jegyzett tőkéből és a tőketartalékból áll. Amennyiben az rt. a 2005. évben is veszteséges lesz, adhat-e támogatást az MRP-szervezetnek, ami a tőketartalékot fogja csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] A válasz elején tekintsük át az MRP-szervezet részére adotttámogatás számviteli és adózási szabályait. Az MRP-szervezet részére – visszafizetési kötelezettségnélkül – a részletfizetés és a kamatok fedezetére adott támogatást az Szt. 86.§-a (7) bekezdésének c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Saját üzletrész osztaléka

Kérdés: Társaságunk 2004 novemberében osztalékelőleget fizetett tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján, ami a mérleg-fordulónapi mérleg alapján osztalékká válik. A kft. 2005. február 25-éig rendelkezett visszavásárolt saját üzletrésszel, amely ezen a napon tőkeleszállítással megszűnt. A Gt. 143. §-ának (1)-(2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az osztalékhoz való jogosultság megilleti a saját üzletrésze alapján a társaságot is. Milyen könyvelési tételekkel történjék az elszámolás az előlegtől a végleges osztalékig? Mikor növeli az eredménytartalékot a saját üzletrészre jutó osztalék?
Részlet a válaszából: […] ...végrehajtás, a számviteli elszámolásellentmondásosságából is.A Gt. 2004. január 1-jétől hatályos 226/E §-a szerint: asaját részvényre eső osztalékot – ha az alapító okirat (alapszabály) eltérőennem rendelkezik – az osztalékra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza. Ezek között szerepelnek a Gt. változásaihoz kapcsolódó módosítások is.Bár a Gt.-t módosító előírások alapvetően a részvénytársaságokhoz kapcsolódnak, nyilvánvaló, hogy azok a számviteli előírások, amelyek emiatt módosulnak, nemcsak az rt.-kre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékjövedelem utáni személyi jövedelemadót a következők szerint: az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Beolvadáskor mit könyvel a beolvasztó?

Kérdés: Az rt. 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek, amelyik beolvadt az rt.-be. Az átalakulást a cégbíróság augusztus 31-ével bejegyezte. Mit kell könyvelnie a beolvasztó rt.-nek? Ha az rt.-nél nyilvántartott üzletrész nyilvántartási értéke magasabb,mint a megszűnt kft. végleges vagyonmérleg szerinti saját tőkéje, a veszteség csökkenti-e a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...(az rt.) jegyzett tőkéjének meghatározása során figyelembe nem vehető részesedések (kft.-üzletrészek, illetve a kft.-nél lévő részvények) jogelőd rt., kft. végleges vagyonmérlege szerinti értékét az eszközök csökkentéseként, illetve a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...eszközét nem képező eszközöket visz be a kft.-be (például ingatlant, értékpapírt, járművet), és ezzel jövedelme keletkezik. Például részvényt apportál, magasabb értéken annál, mint amin beszerezte, ekkor árfolyamnyeresége keletkezik, amelyet szintén az 53-as...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...(kivéve az MRP-szervezetet) jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül kapott részesedést értékesítik, de azt értékkel nem vették állományba, akkor a csoportos nyilvántartásból következő – egy részvényre jutó – nyilvántartás szerinti érték és az eladási ár különbözete az eredmény, amely árfolyamveszteség is lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
1
2