Vitorlás kishajó beszerzése, üzemeltetése

Kérdés: Társaságunk vitorlás kishajó beszerzése mellett döntött. A beszerzés célja a partnerekkel, illetve a munkavállalókkal történő megbeszélések helyszínének biztosítása, valamint a munkavállalók, tulajdonosok üdültetéséhez való felhasználása. Társaságunk valamennyi felmerülő adót és járulékot meg kíván fizetni. A vitorlás beszerzésekor felmerülő áfa a beszerzés, így az aktivált összeg részét képezi, azaz nem helyezhető levonásba? A kishajó beszerzési értékét terheli-e más adó? (Itt az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókra gondolok.) A kishajó használata során mikor és milyen költségeket terhel szja + szocho?
Részlet a válaszából: […] ...kishajó beszerzésének az áfát is magában foglaló ellenértékét elsődlegesen beruházásként kell elszámolni (T 161 – K 455), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor át kell vezetni az üzemkörön kívüli járművek közé (T 144 – K 161). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Közvilágítás kiépített vezetékének átadása

Kérdés: A kft.-nek ki kellett építenie a közvilágítást a cég telephelyéig. Mit tegyen a kft.? Ugyanis ezt a vezetékszakaszt, hálózatot az áramszolgáltatónak térítés nélkül át kell adnia. Áfaköteles? Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kiépített közvilágítás költségeit a kft.-nél beruházásként kellett kimutatni, de a vezetékszakaszt a kft. nem veheti rendeltetésszerűen használatba, azt üzemeltetésre az áramszolgáltató társaságnak át kell adnia, a beruházási számláról a beruházás költségeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Tenyészállat-beruházás áfája

Kérdés: Növendék állat tenyészállattá történő átminősítését a saját vállalkozásban végzett beruházás szabályai szerint számoljuk el, amelyet az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek tekint. Így az aktiválás időpontjában fizetendő adó és a 120. § alapján levonható adó keletkezik. Hogyan értelmezhető ehhez kapcsolódóan az Áfa-tv. 134. §-ának (2) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] ...felszámított adó levonásának a joga, amely adólevonási jog – a (2) bekezdés szerint – legkorábban az előállított tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor keletkezik.A hivatkozott törvényi előírás a növendék állat tenyészállattá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Bérelt ingatlanon új raktár építése

Kérdés: A társaság az általa bérelt ingatlanon új raktárakat épít. A raktárak építését részben pénzintézeti hitellel finanszírozza, a felmerülő költségeket az építés ideje alatt folyamatban lévő beruházásként számolja el. Az épületek egyetlen pillanatra se kerülnek a társaság tulajdonába, a beruházás befejezésekor a bérbeadók tulajdona lesz. Az egyik bérbeadó egyéni vállalkozó, aki a raktár értékének megfelelő összegben bocsátja ki az elkövetkező 80 hónapra egyben a bérlet díjról szóló számláját. Míg a másik bérbeadó egy társaság, amely szintén tulajdonosa lesz a telkén épített raktárnak az építés befejezése után, a használatbavételt követő 40 hónap bérleti díj fejében. Hogyan kell a gazdasági eseményeket bizonylatolni, számvitelileg elszámolni? Úgy gondolom, hogy az építő társaságnál a beruházás rendkívüli értékcsökkenés lesz, nem aktiválhatja? Ha nem, akkor hogyan vezethető ki? A bérbe adó társaság milyen jogcímen lép a területén épített raktár birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság tevékenységével kapcsolatos költségek között kell kimutatni. Az épületek megépítésének befejezésekor (ez lehet a rendeltetésszerű használatbavétel is) azok megállapodás szerinti értékét a telek tulajdonosai felé számlázni kell, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Költségvetési szervezetnél a szállítási és üzembehelyezési költség

Kérdés: Költségvetési szerv nagy és kis értékű eszközöket vásárolt. Mindkét eszköz beszerzése során a számlákon külön soron szerepelt szállítási és üzembehelyezési költség is. Vásárlás esetén a bekerülési érték részét nem képezik a szállítási és üzembehelyezési költségek? Ha ezeket az eszközöket közvetlenül a gyártótól (idegen vállalkozóval történő kivitelezés) szerzik be, akkor a bekerülési érték részét képezik a szállítási és üzembehelyezési költségek? Az NGM-honlap Gyakori kérdések, 19.1. bekezdés megfogalmazása a következő: "A vásárolt ... amennyiben azok nem részei a vételárnak." A kérdésem a következő erre vonatkozóan: hogy lesz (lehet) része a szállítás és az üzembe helyezés a vételárnak? Ha jól értelmezem: ha van egy árajánlat, mely minden tételt tartalmaz, és a számla csak egy sort, akkor része a vételárnak? De mi van akkor, ha nincs árajánlat?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 16. §-a különbséget tesz aszerint, hogy kész eszközt (készterméket) vásárol-e az államháztartás szervezete, vagy elkészítteti az eszközt, egyedi igényei alapján, idegen kivitelezővel.Az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Próbaüzemeltetés során előállított termékek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek egy példán keresztül könyvelési tételekkel szemléltetni egy gyártósor üzembe helyezéséhez kapcsolódó könyvelési feladatokat abban az esetben, ha a berendezéssel próbagyártás történt, és a próbaüzemben legyártott termékeket később értékesíteni fogják.
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszközként állományba venni (aktiválni), ha az rendeltetésszerűen használatba vehető, üzembe helyezhető. A sikeres próbaüzem a rendeltetésszerű használatbavétel egyik feltétele. Ebből pedig az következik, hogy a próbaüzem többletköltségeit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Parkoló építése

Kérdés: 2018. év végén a kft. ingatlant vásárolt, amelyet – kisebb átalakítások után – 2019. évben rendeltetésszerűen használatba vett, majd irodaként bérbe adta. Az ingatlan egy parkolóval rendelkezett, mellette kerttel. A vezetés úgy döntött, hogy a kertet megszünteti, és épít egy másik parkolót is. Hogyan kell elszámolni a parkolóépítés költségeit? Költségként egy összegben? Az ingatlan értékében kell aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...az ellenérték csökkentésével még akkor is, ha az elkülönítetten nem szerepelt az adásvételi szerződésben.A vásárlást követően, a rendeltetésszerű használatbavételt megelőzően az épületen elvégzett kisebb átalakítások költségeivel az épület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz nyilvántartásba vétele

Kérdés: Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjével kapcsolatosan hogyan kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni az értékcsökkenés alá eső részt: áfával vagy áfa nélkül? Ha a személygépkocsi áfáját nem igényli vissza, akkor az áfa is aktiválandó? Ha 2019. évtől az áfa 50%-át vissza szeretné igényelni, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kell, és ezt a lízingbevevő végzi el, az alapozás, a szerelés költségeivel a bekerülési értéket kell növelni (T 161 – K 582).b) A rendeltetésszerű használatbavételkor a lízingtárgyat a bekerülési értéken aktiválni kell, át kell vezetni a tárgyi eszközök közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Ipari park kialakítása

Kérdés: Ipari park kialakításával kapcsolatosan a társaság földterületet vásárolt, közműcsonkokat, infrastrukturális csatlakozási pontokat épített ki, közműfejlesztési hozzájárulásokat fizetett, azaz közművesítette a vásárolt földterületet azzal a szándékkal, hogy azt értékesítse. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, hogyan kell számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdező cég – rendeltetésszerű használatbavétel nélkül – közművesített földterületet kíván értékesíteni, az ezzel kapcsolatos, a bekerülési érték részét képező tételeket a vásárolt készletek között kell elsődlegesen elszámolnia, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele

Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A saját tulajdonú ingatlant (épületet, egyéb építményt) is az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint a rendeltetésének, használatának alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A saját tulajdonú ingatlant is csak akkor lehet tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.
1
2
3
9