Felújítás vagy beruházás?

Kérdés: A társaság a bérbeadás útján hasznosított irodaépület teljes körű felújításába kezdett. Ennek során az épület cca. 70%-a lebontásra kerül, gyakorlatilag csak a főfalak maradnak meg. A felújítás előreláthatólag 2025. I. negyedévében fog befejeződni, addig az épület használhatatlan, bevételt nem termel. A bontás befejezésekor a lebontott, arányos rész terven felüli értékcsökkenésként lesz kivezetve. Megtehetjük, hogy a bontással arányos rész kivezetése után fennmaradó könyv szerinti értéket átvezetjük a beruházások közé, és a felújítást követően egyben aktiváljuk az épületet? Mivel az épület hasznosítási iránya nem változik, ezért nem akarjuk a készletek közé átvezetni.
Részlet a válaszából: […] ...eszközökkel végzett építés, üzembe helyezés költségei: T 51-57 – K 1-4, aktivált értéke: T 161 – K 582, T 581 – K 597;– a rendeltetésszerű használatbavételkor: T 123 – K 161 (bruttó érték).A rendeltetésszerű használatbavételkor meg kell határozni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Tetőszigetelés elszámolása

Kérdés: A vállalkozás az irodaépület tetőszigetelési munkáit végezteti el. Az építési munka során kicserélik, felújítják a teljes csatornarendszert, és az épület egész tetőfelületét úgy szigetelik, hogy arra a kivitelező 15 évre beázásmentes garanciát vállal. Hogyan kell elszámolni ezt a szigetelési költséget? Felújítás vagy karbantartás?
Részlet a válaszából: […] ...lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés:

Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Részlet a válaszából: […] ...eszköznek. Az Szt. az épület mellett elismeri külön tárgyi eszköznek az épületrészt is. Így külön-külön épületrészként kell a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni az épület irodarészét (az iroda nem üzemkörön kívüli ingatlan), illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Szerszámok nyilvántartásba vétele

Kérdés: A vasipari termékeket gyártó vállalkozásnál jelentős értékben használnak a megmunkálógépekhez szerszámokat. Erre vonatkozó szakirodalmat nem találtam. Kérem, tájékoztassanak a szerszámok helyes minősítésére, költségelszámolására, nyilvántartására vonatkozóan! A megvásárolt szerszámok nagy értéket képviselnek, különböző munkafolyamatokra használhatók, nincsenek folyamatosan üzemben, mert csak egyes munkafázisokban szükségesek, újraélezhetők, feljavíthatók, további termelési folyamatban részt vehetnek. A javításokat, az új folyamatokra való felkészítésüket a cég dolgozói, illetve külső vállalkozók végzik el. Az előbbiek alapján hogyan lehet a helyes szabályozást kialakítani?
Részlet a válaszából: […] ...besorolni. Ebből következően azok vételét elsődlegesenberuházásként kell elszámolni, majd a műszaki berendezések, gépek között – arendeltetésszerű használatbavételkor – kimutatni.A rendeltetésszerű használatbavételkor meg kell határozniezen eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Épületbővítés elszámolása egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó saját tulajdonában lévő – lakásától elkülönülten épített – épületét iroda céljára az egyéni vállalkozási tevékenység végzéséhez biztosítja. Tevékenységi körét bővítve, ezt az épületet bővíteni szeretné. Kérdésem, hogy a bővítéssel kapcsolatos költségek elszámolhatók-e a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségként? Érvényesíthető-e az egyösszegű költségelszámolás, vagy csak értékcsökkenést lehet figyelembe venni? Kisvállalkozói kedvezményt érvényesíthet-e, hiszen ez az épület kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz lesz?
Részlet a válaszából: […] Értékcsökkenési leírással csak a kizárólag üzemi céltszolgáló saját tulajdonú tárgyi eszközök és nem anyagi javak esetében lehetköltséget elszámolni. Kizárólag üzemi célúnak azok a "leírandó eszközök" minősülnek,amelyeket a magánszemély csak az önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése

Kérdés: Mit takar az Szt. 52. §-ának (6) bekezdésében az egyéb eszközök vonatkozásában az, hogy "amely értékből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő"? Értelmezhető-e a 2001. január 1-je előtt beszerzett és üzembe helyezett irodaépületnél, amelynek értéke – jelenlegi ismereteink szerint – évről évre nő? Elszámolható-e ezen irodaépületekre az évi 2 százalékos értékcsökkenési leírás? A "nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni" kitétel csak a 2001. január 1-je után üzembe helyezett ingatlanokra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...lesz, mint amennyi a bekerülési érték volt. Ebből a szempontból is fontos az Szt. azon előírása, mely szerint a maradványértéket a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Bérbeadott épület értékcsökkenése

Kérdés: Elszámolható-e értékcsökkenési leírás (5 százalék) a bérbe adott iroda (épület) után, ha értékéből nem veszít, sőt értéke nő? Vagy ez a tárgyi eszköz is abba a körbe tartozik-e, amely után az új Szt. szerint értékcsökkenést nem szabad elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...amelyik az új Szt. 52. §-ának (6) bekezdésére hivatkozva nem számol el terv szerinti értékcsökkenést. Ugyanis az épület értéke a rendeltetésszerű használat során, a hasznos élettartam alatt fokozatosan csökken, és ez egyértelművé válik akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.