Árfolyam-különbözet elhatárolása

Kérdés: 2006-ban nagy összegű beruházási hitelt vettünk fel. A kölcsön devizaneme: forintnak megfelelő euró. A folyósítás forintban történt. Társaságunk az euróban nyilvántartott hitelt 2007-ben év közben átváltotta forintra, majd év végén újra euróra. A 2007. évi átváltások nem realizált árfolyamvesztesége nem volt jelentős, így az a tárgyév eredményében került elszámolásra. 2008-ban év közben az euróban nyilvántartott kölcsönt átváltottuk forintra, amelynek eredménye jelentős összegű árfolyamnyereség volt, majd a forintkölcsönt néhány hónappal később CHF-alapú kölcsönre váltottuk át, amelyen jelentős összegű nem realizált árfolyamveszteséget kellett év végén elszámolni. A 2008. évben év közben az euró forintra átváltásának árfolyamnyereségével kell-e csökkenteni az év végi árfolyamváltozás miatti nem realizált veszteség összegét, ha azt időbelileg el akarjuk határolni? Ennek a megítélésénél társaságunknál eltérő vélemény alakult ki. Az árfolyamveszteség elhatárolását hogyan kell könyvelni 2008-ban, illetve 2009-ben? Milyen összegben kell céltartalékot képezni? Meddig és hogyan kell az elszámolást folytatni? Van-e ennek a társaságiadó-alapot módosító hatása?
Részlet a válaszából: […] A kérdezőt csak kivonatosan idéztük. A kapcsolódóvélemények, elszámolási szabályok helyességének megítéléséhez szükségesfeltételeket mutattuk be, és a legfontosabb kérdéseket tettük fel a kérdezőhelyett.Elöljáróban annyit, hogy a deviza (a devizaalapú) hitelforintra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Raktárkonténer minősítése

Kérdés: A cég által vásárolt raktárkonténert miként kell besorolni a tárgyi eszközök közé? Milyen értékcsökkenési leírási kulcsot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...és mint ilyent a tárgyi eszközök közé kellbesorolni. A raktárkonténer beszerzését elsődlegesen beruházásként kellelszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor a tárgyi eszközökközött – mint egyéb berendezési tárgyat – kell állományba venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Adminisztrációs hibából származó többlet

Kérdés: A leltározás során többletként (adminisztrációs hibából származó többlet) fellelt eszközöket milyen értéken kell felvenni a könyvekbe? Az adott tárgyi eszközön leltári szám van, de a könyvekben nem szerepel. Valószínű, hogy a számviteli elszámolás során egy éven belül elhasználódó eszköznek minősítették, az eszközfelelős azonban leltári számmal látta el azt.
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a tárgyi eszközköltségkénti elszámolása során a "valószínű" kifejezés nem értelmezhető.Legkésőbb a rendeltetésszerű használatbavételkor, az üzembe helyezésijegyzőkönyvben dokumentálni kell a várható hasznos élettartamot (ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Ültetvénytelepítés aktiválása

Kérdés: Az ültetvénytelepítést a Számviteli Levelek 14. számában, a 277. kérdésre adott válasznak megfelelően könyveltük. Az ültetvény termőre fordult. Az ültetvény bekerülési értéke 44 millió forint, ebből 20 millió forint állami támogatás, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Hogyan számolunk értékcsökkenést? A termést hogyan tartjuk nyilván?
Részlet a válaszából: […] ...ültetvényberuházásnak a termőre fordulásig elszámoltköltségeit a rendeltetésszerű használatbavételkor (a termőre forduláskor) átkell vezetni a beruházási számláról az egyéb építmények között nyilvántartottültetvény számlára (T 124 – K 161). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1944. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: az irodaház építési munkái 2002-ben kezdődtek. 2003. november 25-én használatbavételi engedély megszerzése érdekében kérelmet nyújtottunk be a helyi önkormányzathoz. A használatbavételiengedély-kérelemhez csatolva hatósági és egyéb jegyzőkönyveket, illetve hozzájárulásokat, amelyeket a szakhatóságok adtak ki. Ahasználatbavételi eljárás megkezdését követően, 2004 januárjában derült ki, hogy a környező irodaházak által több éve használt, és a szóban forgó épülethez vezető út útügyi szakhatósági engedélyek kiadása még nem történt meg. Ezért az önkormányzat a használatbavételi engedélyt nem adta meg. (A szóban forgó út kivitelezése nem volt része az irodaház-beruházásnak!) Az úthasználati engedélyt 2004. május 27-én adták ki. Az irodaház hasznosítása 2004. január 1-jével megkezdődött. Az épület műszaki átadás-átvétele 2003 decemberében kezdődött és 2004. január 21-én fejeződött be. Milyen időponttal kell az épületet aktiválni? Lehet-e az adott esetben alkalmazni az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben is hivatkozott válaszunkban rögzítettük, hogymilyen feltételei vannak a rendeltetésszerű használatbavételnek. Ezenfeltételek közül – a kérdésben leírtak alapján – egy lényeges feltétel nemteljesült: a használatbavételi engedélyt nem kapták meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.