Irodakialakítás extra munkái

Kérdés: Társaságunk hosszú távú irodabérleti szerződést kötött (5 év, optimálisan hosszabbítható) egy irodaházzal. Az irodáink kialakításával kapcsolatos extra munkálatok költségét a bérbeadó továbbszámlázná felénk közvetített szolgáltatásként. Ezen extra munkálatok során beépített gépek, berendezések, felszerelések stb. tulajdonjoga nem szállna át a bérbevevőre, marad a bérbeadó tulajdonában. Az átszámlázott összeget a bérlő társaság kimutathatja-e a könyveiben bérelt ingatlanon végzett beruházásként, és a számviteli politikában rögzített 6%-os leírási kulcs alkalmazható-e erre a tételre, függetlenül attól, hogy a bérleti szerződés időtartama csak 5 év? Amennyiben a bérelt ingatlanon végzett beruházásként nem értelmezhető a fenti tranzakció a bérlőnél, akkor milyen egyéb módon számolhatja el azt a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...a válasz!Válasz kellene például arra, hogy mik voltak az extra munkálatok? A beépített gépek, berendezések és felszerelések a bérlemény rendeltetésszerű használatához szükségesek-e, vagy más funkciójuk van (például a bérleményben folytatott tevékenységet segítik elő)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...követelményből is következik. Ezért a munkagép beszerzését az "A" társaságnál kell befejezetlen beruházásként kimutatni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni, és átvezetni a tárgyi eszközök megfelelő számlájára (131. vagy 141. számla)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Sajátos beruházási költségek

Kérdés: A társaság 2018-ban bevásárlóközpont építésébe kezdett. A kivitelezésre vállalkozási szerződést kötött. A tervezési, szakértői, régészeti és egyéb kapcsolódó feladatok elvégzésének a díjait a beruházási számlán könyvelték. A társaságnál két ügyvezető van. Az egyik a tulajdonos, aki megbízási díjat kap, a másikat munkaszerződéssel foglalkoztatják. Van még egy kereskedelmi menedzser, egy projektmérnök és egy adminisztrátor. Az ő bérüket, járandóságukat el lehet-e számolni a beruházás költségei között? A társaságnak csak a bevásárlóközpont bérbeadásából, esetleges értékesítéséből lesz majd bevétele. Hozzárendelhető-e mindenkinek a bére a beruházáshoz, vagy a felsorolt alkalmazottak költségeit esetleg el kell határolni?
Részlet a válaszából: […] ...tételeket. A költségnemenként elszámolt tételekből meghatározott időszakonként (legalább negyedévenként, továbbá a beruházás rendeltetésszerű használatbavételekor mindenképpen) meg kell állapítani, hogy abból mennyi volt az, ami az adott (a már megkezdett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Közösen finanszírozott gépbeszerzés

Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is, ha annak a beszerzését közösen finanszírozzák.A munkagép beszerzését az "A" társaság mutassa ki beruházásként, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválja azt. A beszerzés finanszírozásához szükséges pénzeszközöket a "B", a "C" és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele

Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A saját tulajdonú ingatlant (épületet, egyéb építményt) is az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint a rendeltetésének, használatának alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A saját tulajdonú ingatlant is csak akkor lehet tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Tárgyi eszköz átadása a szolgáltatás igénybevételéhez

Kérdés: Ügyfelünk kereskedelmi és szolgáltató cég. Fő profilja elektronikai termékek forgalmazása, valamint távfelügyeleti szolgáltatás. Ügyfelünk elektronikai terméket értékesít partnerének. A partner ezen termékek felhasználásával távfelügyeleti szolgáltatás nyújtására alkalmas készüléket állít elő az ügyfél számára, amelyet az ügyfél megvásárol, és az 1. számlaosztályban tart nyilván. Ezen eszközök nem kerülnek értékesítésre, hanem szolgáltatási szerződés alapján kihelyezésre kerülnek a megrendelőhöz használatra. A megrendelő a cégnek mint szolgáltatásnyújtónak rendszeres szolgáltatási díjat fizet. Bérleti díjat nem számít fel, csak az eszköz használatát biztosítja. A szolgáltatási szerződés tartalmazza, ha a szerződéskötéstől eltelt idő kevesebb 3 évnél, akkor a készüléket vissza kell adni, ha 3-6 év, akkor a készülék a szerződésben rögzített áron megvásárolható, ha meghaladja a 6 évet, akkor a készülék átkerül a megrendelő tulajdonába. Helyesen járunk el, ha ezen eszközöket az 1. számlaosztályban tartjuk nyilván? A szolgáltatási szerződés alapján bérbe adott eszköznek minősíthetők ezek az eszközök? Milyen mértékű értékcsökkenés számolható el? Mi a helyes könyvelési és számlázási eljárás a szerződések lejárata után?
Részlet a válaszából: […] ...a megrendelőhöz történő kihelyezés időpontja) aktiválnikell a műszaki berendezések, gépek, járművek között az 1. számlaosztályban. Arendeltetésszerű használatbavételkor meg kell határozni a várható hasznosélettartamot (ez az időtartam a kérdésben leírtak alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Beruházás bekerülési értékébe tartozó költségek

Kérdés: A társaságnak néhány ingatlan értékesítésén túlmenően egyéb értékesítése a társaság megalakulása óta nem volt. 2007-ben saját tulajdonú telkén bevásárlóközpont-építésbe kezdett. A kivitelezésre vállalkozási szerződést kötött. A tervezési, szakértői, régészeti és egyéb kapcsolódó feladatok elvégzésének a díjait a beruházási számlán könyvelték. A társaságnál két ügyvezető van. Az egyik a tulajdonos, aki megbízási díjat kap, a másikat munkaszerződéssel foglalkoztatják. Ezenkívül van még egy fő kereskedelmi menedzser, egy fő projektmérnök, egy fő adminisztrátor. Az ő bérüket, illetve járandóságaikat el lehet-e a beruházás költségei között számolni? Másból a társaságnak most nincs bevétele, és már szervezik a következő bevásárlóközpont építését, közben kötik a leendő bérlőkkel a bérleti szerződést. Hozzárendelhető-e mindenki bére az adott beruházáshoz, vagy el kellene azt határolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a társaságnál valóbanfelmerülhetnek olyan költségek, amelyek az adott bevásárlóközpont-beruházáshozszorosan kapcsolódnak. Így azok az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint – mintaz eszközhöz egyedileg hozzákapcsolódó tételek – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Bérelt ingatlanon végzett munkák elszámolása

Kérdés: Bérelt ingatlan – üzlethelyiség – kialakításának költségeit (padlóburkolat, egyéb szakipari szerelés) miként kell elszámolni? Az üzlet nem lesz tulajdon, a ráfordításokat nem lehet elhozni, ha a bérlet felmondásra kerül.
Részlet a válaszából: […] ...karbantartási munka lenne, az üzlethelyiség kialakításával kapcsolatosan felmerült költségeket beruházásként kell elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor épületrészként az ingatlanok között – mint bérbe vett bérleményen végzett beruházást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.