Bérlő által igényelt fejlesztés áthárítása

Kérdés: Az ingatlant bérbe adó társaság a bérlő kérésére, a bérlő igényeinek megfelelően áramkapacitás-növelést hajt végre, és fizeti a közüzemi szolgáltatónak a fejlesztés díját, amely díjat a bérlő megtérít a bérbeadónak. Mi az ügylet helyes elszámolása? A bérleti díjba beépítheti-e a fejlesztés költségeit a bérbeadó a határozott ideig tartó bérleti időszakban? Ez okozhat-e későbbi problémát, mivel a fejlesztés hatása a bérleti időszakon túl is érvényesül? Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett eszköz amortizációját hogyan lehet helyesen megállapítani? Van-e jogi lehetősége a fejlesztés továbbszámlázásának? Ehhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges? Lehet közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...lehet, hogy a külső elektromos hálózatot kell bővíteni. A lehetőségek figyelembevétele mellett az áramkapacitás-bővítés minősülhet a rendeltetésszerű használat érdekében szükséges karbantartásnak, minősülhet beruházásnak (mert új eszköz beszerzése), és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Csatlakozási díj elszámolása

Kérdés: Saját tulajdonú ingatlanunknál többlet-villamosenergiaigénnyel kapcsolatos csatlakozási díjat fizetünk az áramszolgáltatónak. Az áramszolgáltató értesítése alapján a csatlakozási díj 50 százaléka terheli társaságunkat. Az új hálózat az áramszolgáltató tulajdonába kerül. A fenti tétel végleges pénzeszközátadás, vagy ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint: az ingatlanokhozkapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet éshasználat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerűhasználatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] ...vezetni (terven felüli értékcsökkenésként), másrészt a megvalósult beruházást állományba kell venni a bérlőnél (és természetesen a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválnia is kell a bérlőnek). Mindezt a beruházás megvalósítása előtt a bérbeadónak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.