Bérlő által igényelt fejlesztés áthárítása

Kérdés: Az ingatlant bérbe adó társaság a bérlő kérésére, a bérlő igényeinek megfelelően áramkapacitás-növelést hajt végre, és fizeti a közüzemi szolgáltatónak a fejlesztés díját, amely díjat a bérlő megtérít a bérbeadónak. Mi az ügylet helyes elszámolása? A bérleti díjba beépítheti-e a fejlesztés költségeit a bérbeadó a határozott ideig tartó bérleti időszakban? Ez okozhat-e későbbi problémát, mivel a fejlesztés hatása a bérleti időszakon túl is érvényesül? Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett eszköz amortizációját hogyan lehet helyesen megállapítani? Van-e jogi lehetősége a fejlesztés továbbszámlázásának? Ehhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges? Lehet közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...lehet, hogy a külső elektromos hálózatot kell bővíteni. A lehetőségek figyelembevétele mellett az áramkapacitás-bővítés minősülhet a rendeltetésszerű használat érdekében szükséges karbantartásnak, minősülhet beruházásnak (mert új eszköz beszerzése), és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...Az első esetben az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján áfaköteles, és fordítottan adózik; ha az első rendeltetésszerű használatbavételtől 2 év már eltelt, akkor adómentes, ha a társaság az ingatlanértékesítést az Áfa-tv. 88....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...megközelítően vagy teljesen helyreáll, mivel a szerkezeti elemek elöregedtek (azokat ki kell cserélni), mivel az elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Ha a kérdés szerinti felújítás megfelel a törvényi követelményeknek, akkor azt bérbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...a felmerült költségeit – mint minden tárgyi eszköz beszerzésének a költségeit – a beruházás számlán gyűjti és mutatja ki. A rendeltetésszerű használatbavételkor az épületet üzembe helyezi, megállapítja az épület bekerülési értékét, és ezen értéken,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás

Kérdés: Cégünk bérel egy telephelyet. Ezen a telephelyen irodák, szociális helyiségek, műhelyek vannak, amelyet cégünk felújít. A felújítás költségeit hogyan kell a könyvekben nyilvántartani? Áfatartalma levonható?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt utalni kell arra, hogy nem minden "felújítás" számolható el felújításként. Sok esetben a nagyjavítást is felújításnak nevezik.A felújítás értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja tartalmazza. Ezen előírás alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Beruházás bekerülési értékébe tartozó költségek

Kérdés: A társaságnak néhány ingatlan értékesítésén túlmenően egyéb értékesítése a társaság megalakulása óta nem volt. 2007-ben saját tulajdonú telkén bevásárlóközpont-építésbe kezdett. A kivitelezésre vállalkozási szerződést kötött. A tervezési, szakértői, régészeti és egyéb kapcsolódó feladatok elvégzésének a díjait a beruházási számlán könyvelték. A társaságnál két ügyvezető van. Az egyik a tulajdonos, aki megbízási díjat kap, a másikat munkaszerződéssel foglalkoztatják. Ezenkívül van még egy fő kereskedelmi menedzser, egy fő projektmérnök, egy fő adminisztrátor. Az ő bérüket, illetve járandóságaikat el lehet-e a beruházás költségei között számolni? Másból a társaságnak most nincs bevétele, és már szervezik a következő bevásárlóközpont építését, közben kötik a leendő bérlőkkel a bérleti szerződést. Hozzárendelhető-e mindenki bére az adott beruházáshoz, vagy el kellene azt határolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a társaságnál valóbanfelmerülhetnek olyan költségek, amelyek az adott bevásárlóközpont-beruházáshozszorosan kapcsolódnak. Így azok az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint – mintaz eszközhöz egyedileg hozzákapcsolódó tételek – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Épülő ingatlan hasznosításra történő átadása

Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem, mert az sérti mind aszámviteli törvény, mind a Ptk. előírásait, sőt adófizetési kötelezettségeltitkolását is eredményezheti. A számviteli előírások szerint külön-külön tárgyi eszköznekminősül a telek és a rajta felépült épület....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Csatlakozási díj elszámolása

Kérdés: Saját tulajdonú ingatlanunknál többlet-villamosenergiaigénnyel kapcsolatos csatlakozási díjat fizetünk az áramszolgáltatónak. Az áramszolgáltató értesítése alapján a csatlakozási díj 50 százaléka terheli társaságunkat. Az új hálózat az áramszolgáltató tulajdonába kerül. A fenti tétel végleges pénzeszközátadás, vagy ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint: az ingatlanokhozkapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet éshasználat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerűhasználatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Üzlethelyiség részbeni átengedése

Kérdés: Cégünk nőikonfekció-gyártással és -forgalmazással foglalkozik. Az egyik bevásárlóközpontban üzlethelyiséget bérelünk. Hasonló profilú céggel szerződést kötöttünk, hogy az üzlet egyharmad részén az ő áruit áruljuk. Ezért az üzletnyitással, a felújítással kapcsolatos költségek egyharmadát megfizetik. A felmerülő üzemeltetési költségek egyharmadát is megtérítik. Pénztárgépünk elkülöníti a cégünk termékei utáni árbevételt a másik cég termékei utáni árbevételtől. A másik cég árbevételével hetente számolunk el. A leírt gazdasági eseményeket mikor, milyen dokumentumokkal kell kísérni, könyvelni? Milyen társaságiadó- és áfakapcsolata van? Milyen összegben kell a bérelt ingatlanon végzett beruházást aktiválni, hogyan kell utána az értékcsökkenési leírást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...bérleti díjat fizet. Az üzletnyitással, a felújítással kapcsolatosan költségei merültek fel. Mivel ezen költségek a bérlemény rendeltetésszerű használatbavétele előtt merültek fel, a rendeltetésszerű használat előfeltételét jelentették, ezért ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás értékcsökkenése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosától épületet bérel, amelyen értéknövelő felújítási munkákat végez el. Egyes könyvelői vélemények szerint az értéknövelő felújítás értékét a felújítás befejezésekor a bérbe adó magánszemély felé ki kell számlázni, más vélemények szerint csak a bérleti jogviszony felmondásakor. Van olyan vélemény is, hogy ez esetben a kft. nem számolhat el értékcsökkenést, csak akkor, ha a bérelt ingatlanon olyan épületet épít, amely később a kft. tulajdona lesz.
Részlet a válaszából: […] ...7., 8. pontja szerinti beruházást, felújítást] végez, annak értékét a felmerüléskor a beruházás (felújítás) számlán, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor az épületek között a bérlőnek – mint bérbe vett épületen végzett beruházást, felújítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.