Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...piaci értéken (operatív lízing esetén áfa nélkül): T 161 – K 448,= a lízingelt személygépkocsi üzembe helyezése a rendeltetésszerű használatbavételkor: T 142 – K 161,= a lízingelt személygépkocsi terv szerinti értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Lízing vagy bérlet

Kérdés: A nyílt végű lízingelt (bérelt) személygépkocsi havi bérleti díját elszámolom a kötelezettséggel szemben, és év végén értékcsökkenést számolhatok el. Hosszabb bérlet esetén nincs probléma, de vannak olyan szerződések, amelyek 1-2 évig tartanak. Ebben az esetben a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést (20%-ot) időarányosan elszámolom, de mi a teendő a megmaradt gépkocsiértékkel, mivel a szerződés lejárta után a gépkocsit vissza kell adni? Gondot okoz még, hogy az autó átvételekor egy nagyobb összeget kell fizetni. Ezt hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...eszközt a számla alapján beruházásként számolja el a lízingbe adóval szembeni kötelezettségekkel szemben (T 161 – K 448), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválja (T 142 – K 161), és ezt követően terv szerinti értékcsökkenési leírást számol el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Épülő ingatlan hasznosításra történő átadása

Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem, mert az sérti mind aszámviteli törvény, mind a Ptk. előírásait, sőt adófizetési kötelezettségeltitkolását is eredményezheti. A számviteli előírások szerint külön-külön tárgyi eszköznekminősül a telek és a rajta felépült épület....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása

Kérdés: Kérem, írjanak részletesen a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásáról!
Részlet a válaszából: […] ...A lízingbevevő a számla alapján könyveli a beszerzést és az előzetesen felszámított áfát (T 161 – K 448 és T 466 – K 455), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválja a lízingelt eszközt (T 12-14 – K 161). Ezt követően állapítja meg – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Számlázás a pénzügyi lízingnél

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...árbevételét és a követelést a lízingbevevővel szemben, a lízingbevevőnek pedig a tárgyi eszköz beszerzését beruházásként (a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválva), és kimutatni a lízingbeadóval szembeni kötelezettségként.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Részlet a válaszából: […] ...bérbe vett üzlethelyiséget a kft. üzletházzá alakította át. Az átalakítás költségeit beruházásként kellett elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor az épületek, épületrészek között mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...lízing.Ami pedig a b) kérdést illeti:A lízingbevevő az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján lízingelt tárgyi eszközt a rendeltetésszerű használatbavételkor – az általános előírások szerint – köteles aktiválni azon a számlázott értéken, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.