Bérelt ingatlanon új raktár építése

Kérdés: A társaság az általa bérelt ingatlanon új raktárakat épít. A raktárak építését részben pénzintézeti hitellel finanszírozza, a felmerülő költségeket az építés ideje alatt folyamatban lévő beruházásként számolja el. Az épületek egyetlen pillanatra se kerülnek a társaság tulajdonába, a beruházás befejezésekor a bérbeadók tulajdona lesz. Az egyik bérbeadó egyéni vállalkozó, aki a raktár értékének megfelelő összegben bocsátja ki az elkövetkező 80 hónapra egyben a bérlet díjról szóló számláját. Míg a másik bérbeadó egy társaság, amely szintén tulajdonosa lesz a telkén épített raktárnak az építés befejezése után, a használatbavételt követő 40 hónap bérleti díj fejében. Hogyan kell a gazdasági eseményeket bizonylatolni, számvitelileg elszámolni? Úgy gondolom, hogy az építő társaságnál a beruházás rendkívüli értékcsökkenés lesz, nem aktiválhatja? Ha nem, akkor hogyan vezethető ki? A bérbe adó társaság milyen jogcímen lép a területén épített raktár birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság tevékenységével kapcsolatos költségek között kell kimutatni. Az épületek megépítésének befejezésekor (ez lehet a rendeltetésszerű használatbavétel is) azok megállapodás szerinti értékét a telek tulajdonosai felé számlázni kell, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Eladásra épített épületekhez kapcsolódó terhek elszámolása

Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...összegben a vásárolt készletek között – épületenként – elkülönítetten kell állományba venni.Az ingatlanok (épületek) rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő – jogszabályban nevesített – hozzájárulások,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] ...szerelni kell, és ezt a lízingbevevő végzi el, akkor annak a költségeivel a bekerülési értéket kell növelni: T 161 – K 582.b) A rendeltetésszerű használatbavételkor a lízingtárgyat aktiválni kell, át kell vezetni a tárgyi eszközök közé: T 123, 131, 142 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...értékcsökkenési leírást.Könyvelés:– a többletként fellelt tárgyi eszköz piaci értékének könyvelése beruházásként, majd rendeltetésszerű használatbavétele  T 161 – K 9647   2000 E FtT 131 – K 161 2000 E Ft  – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...el ettől!)A pénzügyi lízingszerződés alapján tárgyieszköz-beszerzés történik, amelyet először beruházásként kell elszámolni, a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni, majd terv szerinti értékcsökkenési leírást kell – a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Lakóházépítés eladási céllal

Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a vásárolt készletek (26. számlacsoport) között, mint árut – tételenként elkülönítetten – kell állományba venni.Az épület rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő – jogszabályban nevesített – hozzájárulásokat (erről a kérdésben nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Lízingelt személygépkocsi-értékesítés adóvonzata

Kérdés: A kft. 2000. 04. 07. napján használatba vett egy személygépkocsit, amelyet pénzügyi lízing keretében szerzett be. A lízing lejárta után, 2003. 06. 16. napján a kft. a személygépkocsit értékesítette. Visszaigényelhető-e az előzetesen felszámított áfa időarányos része, ha a személygépkocsi részben magáncélokat is szolgált? Igénybe vehető-e a kamat után a kis- és középvállalkozások adókedvezménye? Ha az adókedvezményt a kft. nem érvényesítette 2000. és 2002. években, ezt önellenőrzéssel igénybe veheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...és a személygépkocsi bekerülési értékében elszámolt áfája vonható le az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése alapján, a rendeltetésszerű használatbavétel hónapjától számított 60 hónapon belüli értékesítés miatt, az értékesítés hónapjára, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.