5 talált cikk a szamviteli , nyilvántartás , adó alapja , EKR , tárgyi eszköz , költség , vásárolt készletek , rendeltetésszerű használat kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Van egy budapesti ingatlanunk, amin fejlesztést hajtunk végre. A belvárosi telken lévő épületegyüttes tulajdonképpen két épület: az egyiket teljesen lebontjuk, a helyén és a telek további beépítetlen részén felépítünk két vadonatúj épületet, amiben lakások lesznek, amiket eladunk. A másik régi épületet pedig teljesen felújítjuk. Az egyik generálkivitelező végzi a bontást és a mélyépítést, a másik pedig felépíti a két házat, és felújítja a megmaradó épületet. Az engedélyek rendben vannak, az áfakérdést már tisztáztuk az adószakértőkkel. Számviteli jellegű kérdéseinkre szeretnénk válaszokat kapni:
1. Jó megoldás-e, ha az első fővállalkozó munkáját kettébontjuk? Ami bontás, az azért van, hogy a két épület megépülhessen. Így a bontás ellenértéke beruházás, de nem a telekre, hanem az új épületre, ám csak az egyikre, mert az oda épül, a másik új, az teljesen érintetlen területre. Vagy mehet egybe? Kell ezt bontani vagy sem?
2. Mélyépítés a két teremgarázshoz és a tárolókhoz szükséges. A két teremgarázsnak és valamennyi tárolónak külön helyrajzi száma lesz, külön adtuk el azokat. A mélyépítés tulajdonképpen ezeknek kell. Ha a teljes mélyépítést (vagy valamilyen bontás alapján azt, ami rájuk esik) a két teremgarázsra és a tárolókra számoljuk el, akkor ezek végül igen veszteségesek lesznek, de ez nem egy számviteli szempont.
3. A lebontott épületnek volt egy könyv szerinti értéke. Ezzel mi a teendőnk? Rendkívüli vagy terven felüli értékcsökkenés? Vagy selejtezés és leírás? Szembe lehet-e ezt állítani észszerűen valamivel, valamilyen teljesítménnyel, mivel a bontás valamilyen teljesítmény elérése érdekében szükséges? A két új épület ugyanúgy épül, de az egyiknél először bontani kell, plusz ez a könyv szerinti érték is itt van. Tehát, ha mindent külön veszünk, akkor az egyik új ház aránytalanul drágább lesz, pedig az egész egy projekt. Külön számoljunk, vagy terítsük mindkettőre?
4. Mi legyen a telek értékével? Azt megtanultuk, hogy ingatlan nincs telek nélkül, és azt külön kell nyilvántartani. Jelenleg a két új épület a telek kb. felét foglalja el, és ezekben az épületekben a mi tulajdonunk kb. 15 százalék lesz, minden mást eladunk. Kérdés, hogy ha eladjuk bármelyik lakást, amit mi építtetünk, akkor telket is eladunk vele? Ha igen, akkor mennyit? Milyen arányban számoljunk? Akkor ki kell vezetni a telek könyv szerinti értékéből annyit, és minden eladott lakás esetében ugyanígy. Végül is, ha eladunk minden lakást, kivezetjük, akkor nem igaz az, hogy a telek 100 százalékban a mi tulajdonunk marad. Vagy igaz?
Végül szeretnék általában véve egy szakértői iránymutatást kapni arra, hogy a lakások, a felújított másik épületben lévő irodák, teremgarázsok, tárolók, közös helyiségek stb. esetében a két fővállalkozó számláit, magát a beruházási teljesítményt hogyan próbáljuk szétszedni? Mennyire kell a mérhetetlenül aprólékos műszaki leírásokat figyelembe venni, mennyire lehetünk "nagyoltak"? A maradó ingatlant aktiválni kell, az eladandót kivezetni, de mindenképpen önköltséget kell számolnunk lakásra, irodára, garázsra, tárolóra, közös helyiségekre, mindezt a fentiekben leírtak (bontás, mélyépítés, két új épület) figyelembevételével. Jó lenne ebben egy gyakorlattal rendelkező szakember tanácsa, iránymutatása.

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?

Kérdés: A szoftverfejlesztéssel foglalkozó társaság 2013-ban létrehozott egy szoftvert, amelyet a filmgyártásnál lehet használni. A szoftver használatát díjfizetés ellenében megosztotta a szoftvert használni szándékozókkal. A megosztást egyfajta bérletként értelmezhetjük, a bérbevevő a használat jogán túlmenően más jogot nem kap. A szoftver nem hozta azt az árbevételt, amelyet elvártak tőle. 2016-ban elkezdtek vevőt keresni. A vevőjelölt a vételi szándékát erős szoftverfejlesztési feltételekhez kötötte. A szoftverfejlesztés valamennyi felmerült költségét a vevőjelölt óradíjalapon megtérítette. A társaság a szoftverfejlesztés ideje alatt is bérbe adta a szoftvert. A társaság a szoftverfejlesztés során olyan módosításokat, kiegészítő fejlesztéseket végzett, amelynek elsődleges célja a vevő igényeihez történő alakítása volt. A szoftvert 2017-ben a vevőjelölt felé értékesítik. A szoftver eszközének értékesítését a befektetett eszköz értékesítéseként, vagy mint készletként történő értékesítést kell elszámolni? Hogyan kell a társaság befektetett eszközeként nyilvántartásba vett szoftverén a vevő igényeinek megfelelő fejlesztést számvitelileg kezelni? Milyen tényezőket, ismérveket kell figyelembe venni a társaság eszközének értékesítése és annak befektetett eszköz és forgóeszköz közötti átsorolása meghatározásával kapcsolatban? (Az Szt.-ben nincs részletes felsorolás.) A tárgyieszköz-értékesítés nem jelent automatikus átsorolást? Milyen ismérvekkel lehet a társaság esetében eldönteni az Szt. 23. §-a (4)–(5) bekezdésében rögzítettek elvégzésének szükségességét vagy szükségtelenségét?

Kérdés: Cégünknél tárgyi eszközt állítanának elő (tárolószekrényt), amelyhez olyan alkatrészeket használnának fel, amelyeket leselejtezett eszközökből szereltek le (ajtók, lábak, fémkeret). Munkatársunk készítené ezt a szekrényt, amelyhez felhasználna még most és korábban vásárolt eszközöket. A korábban vásárolt eszközöket az előző években költségként számolták el. Ez esetben mi a tárgyi eszköz bekerülési értéke? Hogyan lehet meghatározni a leselejtezett eszköz alkatrészeinek az értékét? A költségként könyvelt tételeket számításba lehet-e venni?

Kérdés: Egy társaság (bt.) évek óta tyúktojás előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az Szt. 26. §-a alapján a vásárolt jércéket (ha az állomány termelési kapacitása megfelelő), amelyeket tojó tyúkká nevelnek, néhány hónappal tovább tartanak, mint egy év. A jércék bekerülési értéke 820 Ft/db. A tyúkokat 10-18 hónapos tartás után értékesítik. A 10 hónapos tojatás alatt az elhullás 8-10 százalék, 18 hónapos tartás esetén újabb 10-15 százalék. Kérdés, az értékcsökkenést darabonként egy összegben azonnal el lehet-e számolni, vagy csoportos beszerzésként 10-18 hónapra kell elosztani azt úgy, hogy megfeleljen az Szt. és a Tao-tv. előírásainak is?