18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Bérelt ingatlanon új raktár építése
Kérdés: A társaság az általa bérelt ingatlanon új raktárakat épít. A raktárak építését részben pénzintézeti hitellel finanszírozza, a felmerülő költségeket az építés ideje alatt folyamatban lévő beruházásként számolja el. Az épületek egyetlen pillanatra se kerülnek a társaság tulajdonába, a beruházás befejezésekor a bérbeadók tulajdona lesz. Az egyik bérbeadó egyéni vállalkozó, aki a raktár értékének megfelelő összegben bocsátja ki az elkövetkező 80 hónapra egyben a bérlet díjról szóló számláját. Míg a másik bérbeadó egy társaság, amely szintén tulajdonosa lesz a telkén épített raktárnak az építés befejezése után, a használatbavételt követő 40 hónap bérleti díj fejében. Hogyan kell a gazdasági eseményeket bizonylatolni, számvitelileg elszámolni? Úgy gondolom, hogy az építő társaságnál a beruházás rendkívüli értékcsökkenés lesz, nem aktiválhatja? Ha nem, akkor hogyan vezethető ki? A bérbe adó társaság milyen jogcímen lép a területén épített raktár birtokába?
2. cikk / 18 Közösen finanszírozott gépbeszerzés
Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
3. cikk / 18 Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
4. cikk / 18 Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése
Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
5. cikk / 18 Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
6. cikk / 18 Leltározás során fellelt eszközök
Kérdés: A 4439. számú kérdésre adott válaszukat a következőkre tekintettel kérjük pontosítani, kiegészíteni. Ha tárgyi eszközt lelünk fel, amely korábban állományban volt, de leselejtezték, hogyan tudjuk azt visszakönyvelni? Kivezetéskori vagy a jelenlegi nettó értéken? Ez utóbbi esetben hova kell könyvelni az értékcsökkenést? Új tárgyi eszközként vegyük állományba, de milyen értéken? Kell-e a visszavételről jegyzőkönyvet készíteni? Hogyan érinti a visszavétel a társasági adó alapját? Milyen hatással lehet a lezárt év beszámolójára?
7. cikk / 18 Végszámla nélkül aktiválás, adóalap-csökkentés
Kérdés: A kft. 2005-ben adásvételi szerződést kötött iroda és üzlet céljára épített ingatlan megvásárlására. 2005-ben, 2006-ban a teljes vételárat kifizette, előlegszámlát kapott. A birtokbaadás 2006. május 30-i dátummal megtörtént (a beköltözés is). Végszámlát a kft. még nem kapott. A 2006. évi társasági adó megállapításakor igénybe vehető-e a kisvállalkozói adóalap-csökkentés a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján, ha a végszámla a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik meg?
8. cikk / 18 Ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon
Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?
9. cikk / 18 Könyvelés a vagyonkezelőnél
Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelőnél a vagyonkezelési szerződés alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező tárgyi eszközök főkönyvi könyvelése, analitikus nyilvántartása, értékcsökkenése, üzembe helyezés utáni felújításának elszámolása? A Kincstár részére történő adatszolgáltatásnak mi a tartalma?
10. cikk / 18 Ültetvénytelepítés üzembe helyezése és áfája
Kérdés: A 2003. december 31-e előtt kiadott ültetvénytelepítési támogatási okirat alapján társaságunk ültetvényt telepített és ápol. A telepítés és ápolás költségeit az 5. számlaosztályban könyveljük, amelyet minden év végén a beruházási számlára átvezetünk (T 161 – K 582), kivéve az ültetvénytelepítéshez felvett hitel kamatköltségét, amelyet a felmerüléskor könyveljük a beruházási számlára (T 161 – K 384). Kell-e, és ha kell, mikor kell áfát elszámolni? A tárgyévben betakarított gyümölcs értéke csökkenti-e az aktiválandó költséget? Az üzembe helyezéshez milyen bizonylatot kell kiállítani? A 2004. január 1-je előtt kelt ültetvénytámogatási okirat alapján telepített, 2004. január 1-je után termőre forduló ültetvény esetében meg kell-e osztani az áfát a támogatás arányában?
