Korosztályok díjazottjai – pénzjutalom adózása

Kérdés:

Magyarországon rendezett nemzetközi (művészeti) versenyen korosztályok szerint az első 3 helyezett pénzjutalomban részesül. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel:
1. A munkáltatónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel kell számolnia EGT-tagállam, illetve harmadik országbeli versenyzők esetében?
2. Kell-e vizsgálni a kettős adóztatásról szóló egyezményeket? Hogyan kell eljárni azon versenyző esetében, akinek országával kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény van?
3. Milyen igazolásokat kell kérni a versenyzőtől a szabályos kifizetés érdekében?
4. A versenyzők 14–24 év közöttiek, rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak szja-kedvezménye?
5. Néhányan tárgyjutalomban (serleg, könyv, virág) is részesülnek majd. Ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége merül fel a kifizetőnek és milyen a díjazottnak?

Részlet a válaszából: […] ...(ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Belépőjegyek feltöltött kép lájkolói részére

Kérdés: Egy rendezvényszervező cégtől társaságunk kap (egy előre nem tisztázott formában) belépőjegyeket az egyik rendezvényre, amelynek a helyszínéül szolgáló csarnokot társaságunk fogja bérbe adni a rendezvényszervező cégnek. Ezeket a belépőjegyeket egy közösségi oldalon "eljátszanánk" pl. egy feltöltött kép lájkolói között. A résztvevőknek nem kellene semmilyen pluszfeladatot teljesíteni a nyeréshez. Kapcsolódik-e ehhez társaságunk, illetve a nyertes(ek) részéről adófizetési kötelezettség, és ha igen, akkor milyen? Befolyásolja-e az adófizetési kötelezettséget az, hogy milyen formában jutunk hozzá a jegyekhez (pl. számla ellenében megvásároljuk, vagy üzleti ajándékként kapjuk)?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál induljunk ki abból, hogy a társaság az egyik rendezvényre belépőjegyeket kap, amely jegye­ket – mindegy, hogy milyen formában – térítésmentesen átad a nyertes(ek)nek. Így a nyertes(ek) ellenérték megfizetése nélkül jut(nak) hozzá a belépő­jegy­(ek)hez....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Tiszteletjegyek áfája

Kérdés: Cégünk kulturális intézmény, ahol a különféle művészeti előadások alkalmával bizonyos mennyiségű tiszteletjegyet is kibocsátanak az egyébként nem ingyenes rendezvényre. Ezen tiszteletjegyek áfatartalma kérdéses számomra. Milyen számítási mód alapján kellene meghatározni a tiszteletjegyekre fordított kiadásokat? (Nem csak a fellépő költsége a tényleges költség!) A tényleges költséget kell a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelni, melyik költségszámláról mennyit?
Részlet a válaszából: […] A tiszteletjegy adásával a kulturális intézmény a vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást. Ezért az az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése alapján áfaköteles. Ez esetben az adó alapja – az Áfa-tv. 69. §-a szerint – az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Rendezvényszervezés költségeinek elszámolása

Kérdés: Az 5135. kérdésre adott válaszuk a rendezvényszervező oldaláról vizsgálja az egy összegben számlázott szolgáltatások esetén követendő eljárást: ha ételt-italt nem tüntet fel külön soron a számlán, akkor a rendezvényszervező nem igényelheti vissza az étel-ital beszerzéskori áfáját, és ő fizeti a személyi jellegű egyéb kifizetés miatti szja-t, ehót. Mi a helyzet a megrendelőnél ebben az esetben? Elszámolható-e egy összegben a rendezvény számlázott összege az igénybe vett szolgáltatások költségei között? Áfája visszaigényelhető-e, és nem kell szja-t és ehót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező jól összefoglalta a rendezvényszervezés keretébenelfogyasztott étel-ital elszámolására, adózására vonatkozó, a SzámviteliLevelek 250. számában az 5135. kérdésre adott választ. A válaszból – elvileg -következik az is, miként kell eljárni annál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] ...viszont nem minősül a vendéglátás, a kapcsolódószolgáltatás a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmairendezvény, esemény keretében, állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtottvendéglátásnak és a rendezvényhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.