Üzletrészek visszavásárlása és elidegenítése I.

Kérdés: A kft. 2011-ben visszavásárolta 3 különböző tagjától a saját üzletrészét, így már csak egy tagja maradt. Az üzletrészek 600 ezer forint jegyzett tőkét tartalmaztak, amelyet a kft. fejenként 12millió forintért vásárolt vissza. A határozatokban a kft. arra vállalt kötelezettséget, hogy 10 éven belül elidegeníti, vagy a törzsbetétek arányában térítés nélkül átadja, vagy a tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával bevonja azokat. A kft. tagja szeretné rendezni ezt a helyzetet, és megvásárolná, vagy térítés nélkül átvenné az üzletrészeket. 2011-ben az alábbi könyvelési tételek történtek: T373 – K384, 36 millió forint, T 413 – K 414, 36millió forint. Abban az esetben, ha a tulajdonos térítésmentesen átvenné az üzletrészeket, vissza kellene vezetni az eredménytartalékba a 36 millió forintot, és a pénzügyi műveletek ráfordításaként könyvelendő a 36 millió forint (T 87 – K 373)?
Részlet a válaszából: […] A 2011-ben hatályos Gt. 135. §-ának (5) bekezdése szerint a megvásárolt üzletrészt – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés: Társaságunk a tulajdonosoktól 90 százalékban megvásárolt üzletrészét a tőkeleszállítás szabályai szerint bevonta, így a jegyzett tőke ennek megfelelően lecsökkent. Saját üzletrész bevonása esetén szükséges-e a törzstőkén felüli vagyon (eredménytartalék, tőketartalék) leszállítása is? Ha igen, akkor ez a tagoknak milyen adófizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt üzletrész bevonása esetén atőkeleszállításnak a cégjegyzékbe történt bejegyzése napjával– a bevont üzletrész névértékének megfelelő összeggelcsökken a jegyzett tőke összege, amelyet rendkívüli bevételként kell kimutatni,és ezzel egyidejűleg– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Visszavásárolt üzletrész hasznosítása

Kérdés: A kétszemélyes kft. (férj, feleség) az elmúlt évben válás következtében egyszemélyessé vált. A kivált taggal az elszámolás megtörtént, a kft. visszavásárolta a tag 1,5 millió forintos üzletrészét 60 millió forintért (50%). Ha a tagnak ingyenesen átadjuk, akkor a 60 millió forint összevont jövedelemként adózik? Ezt a tag nem tudja vállalni. Ha a kft. bevonja, a saját tőke elbírja, van annak valami adóvonzata a tagnál, illetve a kft.-nél? A tőke- és eredménytartalék 120 millió forint, a lekötött tartalék 60 millió forint, a jegyzett tőke 3 millió forint. Van-e valamilyen más, kedvezőbb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzetttőkével szemben, míg a visszavásárlási értéket (60 millió forintot) arendkívüli ráfordítások között kell kimutatni a saját üzletrészekszámlaértékének csökkentésével. A visszavásárolt üzletrész bevonása 58,5 millióforint veszteséget jelent, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...alapító tag egyedüli alapító, akkor a kft.egyszemélyes társaság. A Gt. 169. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszemélyestársaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg, azaz a kft. nem veheti megegyedüli tulajdonosától annak üzletrészét.Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] A válaszban nem megyünk vissza az 1999. évi előírásokhoz azért, hogy a kérdező cég eljárásának helyes vagy helytelen voltára választ adjunk. A választ a jelenleg hatályos előírások alapján fogalmazzuk meg.A Gt. 143. §-ának (3) bekezdése azt szabályozza, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.