Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...szabad eredménytartalék összege fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, továbbá a visszavásárlás értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá. Ptk. szerinti feltétel még az is, hogy az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...– háromoszlopos formában – tartalmazza az átalakuló társaság eszközeinek és kötelezettségeinek, ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét– könyv szerinti értéken;– vagyonátértékelés esetében az átértékelési különbözeteket;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Alaptőke leszállítása részvények bevonásával

Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ két részre kell bontani, egyrészta zrt. elszámolására, másrészt a magánszemélyeket terhelő vagy nem terhelőadófizetésre. A Gt. 223. §-ának (2) bekezdése szerint az rt. tulajdonábanálló saját részvények névértékének együttes összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...(2003-tól majd a bármikor keletkezett) kötelezettség adóévi (2001-ben is és 2002-ben, illetve később is) napi átlagos állománya a saját tőke adóévi napi átlagos állományának háromszorosát meghaladja, az adóévben eszközbekerülési értékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.