Apa üzletrészt ajándékoz a fiának

Kérdés: Ha egy apa a fia részére ajándékoz üzletrészt, kell-e az apának személyi jövedelemadót vagy más adóelemet fizetnie az ajándékozott üzletrész értéke után? Megvalósul-e a vállalkozásból kivont jövedelem esete, ha az apa nem jut jövedelemhez?
Részlet a válaszából: […] ...terhel.Látszólag valóban nincs vállalkozásból kivont jövedelem, mivel azt a kft. ténylegesen nem fizeti ki, nincs a kft.-nél a saját tőkében, annak összetételében változás. (A tulajdonos tagokban történik változás, az átruházó tagsági viszonya megszűnik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Örökölt üzletrész megvásárlása

Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...öröklési illeték mértéke 18%, amelynek az alapja a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke. A kérdés alapján jelen esetben legalább a saját tőke 1/6-od része, azaz 5014 E Ft minősíthető az 500 E Ft névértékű üzletrész piaci, forgalmi értékének. Értékbecslő ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...felgyülemlett veszteség az eredménytartalékban csapódik le, és lesz az eredménytartaléknak Tartozik egyenlege, és lesz összevontan a saját tőke negatív. Hogyan lehet a negatív saját tőkét megszüntetni? Úgy, ha pozitív az üzleti év adózott eredménye, amely több,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Üzletrész-visszavásárlás, ajándékozás

Kérdés: A társaság jegyzett tőkéje 3 millió Ft. Két tulajdonos volt 2015-ig 1,5-1,5 millió Ft jegyzett tőkével. 2015. decemberben a társaság visszavásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét 9,3 millió forintért. A másik tulajdonos a 1,5 millió forintos üzletrészből, amit az ajándékozási szerződésben 10 millió forint értékűnek határoztak meg, a fiának ajándékoz 40%-ot, 600 E Ft értékű üzletrészt (szerzési értéke 4 M Ft). Egyenes ági rokonok ajándékozása után illetéket nem kell fizetni? Mikor, milyen esetben van jelentősége a szerződésben meghatározott értéknek? Az ajándékozónak keletkezik-e jövedelme? Decemberben a társaság bevonja a 1,5 M Ft-os visszavásárolt üzletrészt, és a szabad eredménytartalékból felemeli a jegyzett tőkét ismét 3 M Ft-ra. A két tulajdonos üzletrésze ezáltal a tulajdoni hányaduk (40-60%-ban) arányában fog nőni? Eredményez ez jövedelmet és adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...az értékpapírt (üzletrészt) társas vállalkozás tagjaként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte. Lényeges, az eredménytartalék terhére történő tőkeemelés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Üzletrészről lemondás

Kérdés: Három kft. beolvadással egyesült. Az édesapa a későbbiek során nem kíván részt venni a jog­utód kft. munkájában. Üzletrészéről fia részére térítésmentesen lemond. Ebben az esetben a kilépő taggal hogyan kell elszámolni? A lemondás következtében kialakuló új tőkeszerkezet miatt kinek, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...ajándék tiszta értéke után 18%. Az ajándékba adott üzletrész értéke annak a forgalmi értéke, legalább a törzsbetét értékére jutó saját tőke összege az ajándékozás időpontjában. Az ajándékozási illetéket a megajándékozottnak kell fizetnie. Az ajándékozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Társaság elajándékozása

Kérdés: A társaság egyszemélyes tulajdonosa újonnan alakított társaságát el kívánja ajándékozni magánszemély ismerősének. A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társaságban egy lakóingatlan van, 22 millió forint értékben, amelynek forrása tagi kölcsön. Az ügylet során kit és milyen mértékű adó- és illetékfizetési kötelezettség terhel?
Részlet a válaszából: […] ...piaci értéke .... E Ft. Az üzletrész szokásos piaci értékének meghatározásánál – újonnan alapított társaságnál – jellemzően a saját tőke nagyságából kell kiindulni, de tekintettel kell lenni arra is, hogy – ha van – a jegyzett, de még be nem fizetett tőkerészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Elengedett osztalék illetéke

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékot a tulajdonosnak – a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás megfizetése (levonása) után – kifizeti. A saját tőke hiányát a tulajdonosok pedig pótbefizetéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Visszatérés a Tao-tv. hatálya alá (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alól év közben – 100%-os tulajdonosváltás miatt – a Tao-tv. hatálya alá visszakerült kft. az evás időszakban keletkezett veszteségét továbbviheti-e? Ha igen, milyen feltételekkel? A kötelezettségei között nyilvántartott evás osztalékát, amely után az evát megfizették, kifizetheti-e az új tulajdonosok számára újabb teher nélkül? A korábbi tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt visszafizetheti-e az új tulajdonosok számára tulajdoni hányaduk arányában?
Részlet a válaszából: […] ...eva-adóalanyiságot lezáró beszámoló alapján történik a társaságiadó-alanyos üzleti év megnyitása. Az eva-adóalanyiság alatt a saját tőke elemei közül az eredménytartalékot folyamatosan meg kell bontani evás időszak és nem evás időszak eredménytartalékára....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Jegyzett tőke tagok által nyújtott kölcsönből

Kérdés: A kft. többévi veszteséges működés után megszüntette összes tevékenységét, és szeretné a negatív saját tőkét apport bevitelével rendezni. A veszteséget a tagok által nyújtott kölcsön fedezte. Az egyik tulajdonos végleg lemondana az általa nyújtott kölcsönről, és hozzájárulna ahhoz, hogy azt apportként a saját tőke rendezésére fordítsák. Lehet-e az apa és a tagok által nyújtott kölcsönökkel a jegyzett tőkét minimálisan, a tőketartalékot jelentősen megnövelve a negatív saját tőkét rendezni? Kell-e az apa által nyújtott, majd elengedett, és apportként bevitt kölcsön után illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre érdemileg más a válasz akkor, ha a kölcsönt elengedik, illetve ha a kölcsönt apportálják. A kölcsönt elengedni és apportálni egyidejűleg nem lehet! Vagy ez, vagy az, mindkettő nem lehet.Nem egyértelmű, hogy az édesapa tag vagy nem tag. Ha tag, akkor felesleges a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Korábban jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […]  Az utolsó kérdésre egyértelmű a válasz: nincs olyanmegoldás, ami a tagoknál, illetve a társaságnál (közvetve a tagoknál) ne járnaadó- vagy járulékfizetéssel, a jelenlegi törvényi előírások mellett. (ASzámviteli Levelek 216. számában a 4507. kérdésre adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.
1
2