Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...törzstőke-leszállítás jogi szabályait a Ptk. 3:202-3:206. §-ai tartalmazzák. A társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többségével meghozott határozatával elhatározhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrész, továbbá a visszavásárolható részvény visszavásárlása;– a 40. §-a a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő rendezésefeltételeinek az alátámasztására, tekintettel a Ptk. vonatkozó előírásaira is.A Ptk. 3:186...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] ...(például a cégtörvény) előírásainak a figyelembevétele mellett – nem más, mint a társaság eszközei piaci értékével meghatározott saját tőke összege.] A társasági vagyon forgalmi értékének meghatározása érdekében a bt.-nél az Szt. 21. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben kimutatott – saját tőke összege az osztalék­előleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
Részlet a válaszából: […]  Az adózott eredmény osztalékként történő kifizetéséhez nemszükséges a jegyzett tőkét leszállítani. A taggyűlés a számviteli törvényszerinti beszámoló elfogadásakor dönthet az adózott eredménynek azosztalékkénti kifizetéséről, ha egyébként az Szt. 39....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...részvény, a saját üzletrész, továbbá avisszaváltható részvény visszavásárlása,– a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőketerhére történő emelésefeltételeinek az alátámasztására, tekintettel a Gt.vonatkozó előírásaira is.A Gt. 133....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Örökölt üzletrész bevonása

Kérdés: A 3807. számú kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: a 2002-ben örökölt kft.-üzletrész – amely akkor illetékmentes volt – egy része 2008-ban tőkeleszállításhoz kapcsolódóan bevonásra kerül. A cégnek nincs jegyzett tőkén felüli vagyona, a tulajdonosi hányadok aránya nem változik. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség annál a magánszemélynél, aki örökölt? (A 2002-ben örökölt üzletrész névértéke 870 E Ft volt. 2008-ban ez 730 E Ft-tal csökken.)
Részlet a válaszából: […] ...adandó válasz előtt utalni kell arra, hogy azörökölt üzletrész szerzési értékét nem az üzletrész névértéke, hanem a társaságsaját tőkéjéből az elhunyt örökösét megillető arányos rész határozza meg. Ezlehet több is meg kevesebb is, mint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkoznak.A Gt. 223. §-ának (1) bekezdése a társasági vagyon védelme érdekében főszabályként írja elő: a részvénytársaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.