Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] ...károk miatti helyreállítással. Így azok egyrészt a tűzoltáshoz, a tűz okozta károk megszüntetéséhez, a tűzben megsemmisült eszközök selejtezéséhez, az eszközök értéke csökkenésének értékvesztéskénti, terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Bontásból visszanyert anyagok elszámolása

Kérdés: A mezőgazdasági főtevékenységgel bejelentett társaságnál a nagy értékű terményszárító berendezést elbontják. A bontásból származó eszközök egy részét (a nagyobb értékű berendezéseket) új szárító megvalósítása során felhasználják, más részét értékesítik, illetve hulladék vasként kerül értékesítésre. Helyesen járunk-e el, ha a nagyobb értékű berendezéseket a tárgyi eszközök közé beruházásként – az értékbecslés szerinti piaci értéken – felvesszük, majd aktiváljuk az új szárítóval? A visszanyert egyéb eszközöket, hulladék vasat készletre vesszük, és onnan szintén értékbecsléssel, piaci értéken az eladással egyidejűleg kivezetjük. Ezt követően a maradék nettó értéket terven felüli értékcsökkenésként számoljuk el. Esetleg selejtezhető a terményszárító, mivel bontásra kerül? Ez esetben nincs terven felüli értékcsökkenés.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint – terven felüli értékcsökkenés elszámolásával ki kell vezetni. (Az állományból történő kivezetést a gyakorlat selejtezésnek nevezi, bár a számviteli törvény selejtezésről nem tesz említést.)A terményszárító berendezést egyetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Maradék anyagokból párnák készítése

Kérdés: Egy méteráru-értékesítéssel és párnák, terítők, hímzések értékesítésével foglalkozó cég a maradék (korábban készleten lévő) anyagokból párnákat varr, és azokat értékesíti. Ezek az anyagok: korábban többméteres tekercsben készletre rendelt, de abból megmaradt anyagdarabok, anyagminták, amelyeket a forgalmazók küldtek, hogy az ügyfél ezekből választhasson, már selejtezett anyagdarabok. Ezeket az anyagokat, illetve az abból készült termékeket (főleg díszpárna) hogyan kezeljük adó- és számviteli szempontból? Hogyan vegyük készletre? Hogyan számoljuk el ezek elábéját? Hogyan igazoljuk, hogy anyagdarabokból készült? Mint készterméket áfásan értékesítsük?
Részlet a válaszából: […] ...értéket a minta anyagának piaci értékén (a várható hasznosítás függvényében) kell meghatározni.A kérdésből nem derül ki, mi volt a selejtezés oka? Általános szabály, követelmény, hogy bárminek a selejtezése esetén a még hasznosítható anyagot vissza kell vételezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Tovább nem hasznosítható mintatermékek elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a nagykereskedőhöz kihelyezett, saját előállítású vagy vásárolt mintaterméket (és van-e adóvonzata), ha annak egyéb módon történő hasznosítása később már nem lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...például az, ha az eszköz hiányzik, és a hiányt megfelelő gondosság mellett el lehetett volna kerülni, ha az eszköz tárgyi eszköz és a selejtezés nincs megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.