Ki nem kelt napraforgó pótlására kapott napraforgó

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági vállalkozás. A 2019 tavaszán elvetett napraforgó-vetőmag nem kelt ki. A forgalmazó elismerte a vetőmag hibáját, ezért térítés nélkül a korábban vásárolt vetőmag helyett ugyanannyi zsák vetőmagot adott át cégünknek (az értéke kevesebb, fajtaváltozás miatt), amelynek az értékét az anyagokkal szemben könyvelnénk a 96. számlára, majd vetés után a 711/511-re. A könyvelésben a vásárolt selejtes vetőmag értékét a napraforgó költségéről [711/511.] a selejtek közé könyvelnénk át. Helyes-e ez az eljárás? Hogyan kell könyvelni az elvetett selejtes vetőmagot?
Részlet a válaszából: […] ...nemcsak a vásárolt vetőmag bekerülési értékével kell csökkenteni, de a vetéssel kapcsolatosan felmerült költségekkel is. (A selejtnek nevezett kár összege tehát a vetőmag és a tavaszi vetés költsége is, mivel a kapott vetőmagot is el kell vetni!)A társaság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Maradék anyagokból párnák készítése

Kérdés: Egy méteráru-értékesítéssel és párnák, terítők, hímzések értékesítésével foglalkozó cég a maradék (korábban készleten lévő) anyagokból párnákat varr, és azokat értékesíti. Ezek az anyagok: korábban többméteres tekercsben készletre rendelt, de abból megmaradt anyagdarabok, anyagminták, amelyeket a forgalmazók küldtek, hogy az ügyfél ezekből választhasson, már selejtezett anyagdarabok. Ezeket az anyagokat, illetve az abból készült termékeket (főleg díszpárna) hogyan kezeljük adó- és számviteli szempontból? Hogyan vegyük készletre? Hogyan számoljuk el ezek elábéját? Hogyan igazoljuk, hogy anyagdarabokból készült? Mint készterméket áfásan értékesítsük?
Részlet a válaszából: […] ...értéket a minta anyagának piaci értékén (a várható hasznosítás függvényében) kell meghatározni.A kérdésből nem derül ki, mi volt a selejtezés oka? Általános szabály, követelmény, hogy bárminek a selejtezése esetén a még hasznosítható anyagot vissza kell vételezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Szállodák átadása üzemeltetésre

Kérdés: A több szállodából álló cégcsoport üzemeltetésre átadta szállodáit egy társaságnak. Az átadás szobánkénti leltárfelvétellel történt. A szállodákat tulajdonló cégek könyveiben a berendezési tárgyakat tárgyi eszközként tartják nyilván. Az üzemeltetési szerződés szerint a szállodákban lévő berendezési tárgyak selejtezését, pótlását, cseréjét az üzemeltető társaság végzi. A berendezési tárgyak egyedi értéke nagyrészt 100 E Ft alatti. A kis értékű berendezési tárgyak nem az üzemeltető cég tulajdonában vannak, az elszámolt költségeket havonta, a többi költséggel együtt átszámlázzák a megbízó társaságnak. Mikor járunk el helyesen az üzemeltető társaság elszámolásának elkészítése során? Ha az üzemeltető társaság a kis értékű szállodai berendezési tárgyakat készletként kezeli, beszerzéskor anyagköltségként számolja el, év végén a meglévő, fel nem használt felszerelési eszközöket készletre veszi. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a készleten lévő eszközöket átszámlázza a megbízó cégnek. Ha az üzemeltető társaság a kis értékű eszközökről tárgyieszköz-nyilvántartást vezet, az 1. számlaosztályban nullásan, mert az üzemeltető cég egy összegben elszámolja, a tárgyieszköz-nyilvántartó programban megjelenik a darabszám és 0 érték. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a tárgyieszköz-programjában és az 1. számlaosztályban lévő kis értékű eszközök érték nélkül szerepelnek, átszámlázni nem lehet, mert a megbízó társaság azt már egyszer megfizette, a tulajdonában van. Mikor selejtezze le, hogy ne szerepeljenek az üzemeltető cég könyveiben és a tárgyieszköz-kimutatásában?
Részlet a válaszából: […] ...Az átvételt követően – hogy az eszközök ne legyenek az üzemeltető tulajdonában – az üzemeltető a szállodatulajdonos nevében selejtezhet, szerezhet be új eszközöket, függetlenül azok értékétől, a szállodatulajdonos nevére szóló számlával alátámasztottan....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
Részlet a válaszából: […] A külföldi vevő részére történő patron-, tonerértékesítés esetén a számlának azt a mennyiséget kell tartalmaznia, amelyet a vevő a szerződés alapján megvásárolt, és a szerződésnek megfelelő minőség esetén átvett. Ha azonban a számlát nem a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Egy éven belül elhasználódó eszközök selejtezése

Kérdés: Anyagköltségként könyveljük az egy éven belül elhasználódó anyagi eszközöket. Ha egy kézi fúrógépet vagy kőművesszerszámot ilyennek minősítünk, akkor annak az elhasználódásakor van selejtezéssel és könyveléssel kapcsolatos teendőnk? (Analitikában nem tartjuk nyilván azokat.)
Részlet a válaszából: […] ...átvett eszköz megnevezését, az átvétel, a visszaadás időpontját, másrészt a visszavett (visszaadott) eszközök jegyzékét tartalmazó selejtezési jegyzőkönyv, amely tartalmazza a selejtezett eszközök minősítésére, minőségére vonatkozó szakmai véleményt, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Selejtezett eszközökből tárgyi eszköz

Kérdés: Cégünknél tárgyi eszközt állítanának elő (tárolószekrényt), amelyhez olyan alkatrészeket használnának fel, amelyeket leselejtezett eszközökből szereltek le (ajtók, lábak, fémkeret). Munkatársunk készítené ezt a szekrényt, amelyhez felhasználna még most és korábban vásárolt eszközöket. A korábban vásárolt eszközöket az előző években költségként számolták el. Ez esetben mi a tárgyi eszköz bekerülési értéke? Hogyan lehet meghatározni a leselejtezett eszköz alkatrészeinek az értékét? A költségként könyvelt tételeket számításba lehet-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...vált vagy használhatatlan, akkor azt a tárgyi eszközök közülterven felüli értékcsökkenés elszámolásával ki kell vezetni (ezt hívjákselejtezésnek), ha az eszköz a könyvekben még értékkel szerepel. A tervenfelüli értékcsökkenés összegének meghatározása során –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.