Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok

Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
Részlet a válaszából: […] ...Az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget nem számolhat el, ugyanakkor lehetősége van a selejtezésre tárgyi eszköz, a nem anyagi jószág és a 200 ezer forint beszerzési értéket meghaladó készlet esetében. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Értékhelyesbítés megszüntetése

Kérdés: A társaság 2019. évben élt az értékhelyesbítés lehetőségével, ingatlanjait és a gépeket piaci értékre helyesbítette. Az értékbecslés alapján, amennyiben az ingatlanok és gépek értéke magasabb volt, értékhelyesbítést számolt el, amennyiben a gép értékét az értékbecslő alacsonyabban határozta meg, mint a könyv szerinti érték, terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2020. évben a számviteli politikájában döntött arról, hogy az értékhelyesbítéssel nem kíván élni. Azon eszközöknél, ahol a 2019. évben terven felüli értékcsökkenést számolt el – mert a piaci érték alacsonyabb volt, mint a könyv szerinti érték –, a 2020. évben vissza kell-e írni a terven felüli értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...bruttó értéknél (a nettó értéknél) kevesebb lesz, vagy az adott tárgyi eszközt az állományból kivezetik, mert értékesítik, vagy selejtezik, vagy megsemmisül.Az Szt. 58. §-a szerint a piaci értéken történő értékelés helyességéről minden évben (így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Visszatérés valós értéken történő értékelésről

Kérdés: Ügyfelünk, egy kft. a 2018-as mérlegében tárgyi eszközeit valós értékre felértékelte, forrásoldalon értékelési tartalékkal szemben. 2020. évben dönthet-e úgy, hogy a valós értékelésről visszatér a könyv szerinti értékre, és ha igen, ennek könyvelése a felértékelés kivezetése az értékelési tartalékkal szemben? A cég taggyűlési határozata megfelelő bizonylat ehhez a gazdasági eseményhez?
Részlet a válaszából: […] ...ha a piaci érték a nettó értéknél kevesebb lesz, vagy az adott tárgyi eszközt az állományból kivezetik, mert értékesítik, vagy selejtezik, vagy megsemmisül.(Kéziratzárás: 2021. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Értékhelyesbítés megrongálódás esetén

Kérdés: Társaságunk ingatlanok esetében él az értékhelyesbítés lehetőségével. Ha megrongálódik az ingatlan, és selejteznünk kell, és az ingatlan nettó értéke alacsonyabb, mint a piaci érték, elvégezhető-e a selejtezés? Ebben az esetben hova kell könyvelni az ingatlan értékét?
Részlet a válaszából: […] ...került). Feltétel az is, hogy az ingatlan a tevékenységet tartósan szolgálja, és azt a tárgyi eszközök között mutatják ki.Selejtezés – a szakirodalom szerint – az, ha az eszközt a könyvekből teljes értékén ki kell vezetni, mert például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Szövetkezet végelszámolása

Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?
Részlet a válaszából: […] ...értéken kell értékelnie.Az említetteken kívül további eszközök és kötelezettségek is lehetnek (például a végelszámoló díja, a nem selejtezhető iratok őrzésének a díja stb.).Amennyiben – bármilyen jogcímen – adófizetési kötelezettség keletkezik, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Felszámolási eljárás befejezése a cég megszűnése nélkül

Kérdés: A társaság ellen 2002. december 12-én megindult felszámolási eljárás 2004 januárjában a hitelezőkkel történt megegyezéssel úgy fejeződött be, hogy a társaság tovább folytatta a tevékenységét. A társaság könyvelését azonban azóta sem lehet elkezdeni, mert a felszámoló nem hajlandó kiadni a teljes zárómérlegét, a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat, a felszámolás időszakában könyvelt bizonylatokat, a benyújtott bevallásokat stb. A felszámoló arra hivatkozik, hogy a vonatkozó jogszabály szerint a bizonylatokat neki kell megőriznie. Törvényesen jár-e el a felszámoló?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységét tovább folytató társaságot.A Csőd-tv. 53. §-ának (3) bekezdése alapján az irattárianyag fennmaradó részének selejtezéséről, illetőleg jogszabályban meghatározottideig történő őrzéséről a felszámoló gondoskodik. Természetesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Elfekvő készlet minősítése

Kérdés: Elfekvő készletre meddig köteles a társaság értékvesztést elszámolni, illetve köteles-e elszámolni, vagy egyből selejtezhető?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szt. 56. §-ának előírásaiból következik.Legkésőbb a mérleg-fordulónapi értékeléskor (a leltározáskor, a leltárkészítéskor) meg kell állapítani, hogy az adott készletelem mint készlet hasznosítható-e vagy sem. Amennyiben a készletelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Készletek selejtezésének mértéke

Kérdés: Termelőüzem anyag-, illetve árukészletét (százalék vagy összeg megjelölésével) milyen mértékben selejtezheti saját hatáskörben?
Részlet a válaszából: […] ...anyag-, illetve az árukészlet selejtezésének mértékére sem központilag, sem saját hatáskörben nem lehet mértékeket előírni.Az új Szt. 56. §-a meghatározza, hogy a vásárolt, illetve a saját termelésű készleteknél mikor kell értékvesztést elszámolni, mikor kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Selejtezés, káresemények elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. a selejtezésre vonatkozóan nem tartalmaz fogalmat, értelmező rendelkezést. Valójában selejtezésről akkor beszélhetünk, amikor az eszköz eredeti rendeltetésének már nem felel meg, és ezért az adott eszközt az állományból ki kell vezetni.Az új Szt. 23. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.