100%-os intenzitású elhatárolt támogatás megszüntetése

Kérdés: Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020-2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt? A kérdező háromféle lehetőséget említ, de egyikre sem lehet igennel válaszolni. Ezért - a terjedelem korlátozott voltára tekintettel - az ismétlések elkerülése érdekében a kérdéseket is a válaszban rögzítjük.
Részlet a válaszából: […] ...vették, akkor a következők szerint kell eljárni:- azon eszközökre jutó egyéb bevételt, amely eszközök bármilyen okból (kis értékű, selejtezett) az eszköznyilvántartásban nem szerepelnek, nem kell időbelileg elhatárolni, a jövőben sem költség, sem ráfordítás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Tárgyi eszközök értékesítésekor az értékcsökkenés bevallása

Kérdés:

A társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódik a kérdésem. A tárgyi eszközök értékesítésének elszámolása 2021-től megváltozott. Eddig az időpontig amennyiben az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz bármilyen oknál fogva kikerült a könyvekből, akkor a kikerülés időpontja szerinti könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között kellett kivezetni, és az így kivezetett könyv szerinti értékkel növelni kellett a társasági adó alapját. 2021-től a tárgyieszköz-értékesítést nettó módon kell elszámolni a korábbi bruttó módon történő elszámolás helyett. Korábban egy értékesítéskor a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke egyéb ráfordításra került, a kapott ellenérték pedig egyéb bevételre. 2021-től viszont csak egyéb bevételen vagy csak egyéb ráfordításon kerül kimutatásra az ügyletből származó eredmény. 30 E Ft+áfa értékesítésű tárgyi eszközzel van-e teendőm a 2229-03-01 lap 04. sorában, illetve a 2229-04-01 lap 02. sorában, mivel értékesítéskor a könyv szerinti értéket nem könyveltem ráfordításként? Selejtezés esetén mi a szabály?

Részlet a válaszából: […] ...megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan. Az eszköz selejtezésekor fennáll a felsorolt körülmények valamelyike, így az Szt. 53. § (2) bekezdése szerint azt az immateriális javak, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Bontásból visszanyert anyagok elszámolása

Kérdés: A mezőgazdasági főtevékenységgel bejelentett társaságnál a nagy értékű terményszárító berendezést elbontják. A bontásból származó eszközök egy részét (a nagyobb értékű berendezéseket) új szárító megvalósítása során felhasználják, más részét értékesítik, illetve hulladék vasként kerül értékesítésre. Helyesen járunk-e el, ha a nagyobb értékű berendezéseket a tárgyi eszközök közé beruházásként – az értékbecslés szerinti piaci értéken – felvesszük, majd aktiváljuk az új szárítóval? A visszanyert egyéb eszközöket, hulladék vasat készletre vesszük, és onnan szintén értékbecsléssel, piaci értéken az eladással egyidejűleg kivezetjük. Ezt követően a maradék nettó értéket terven felüli értékcsökkenésként számoljuk el. Esetleg selejtezhető a terményszárító, mivel bontásra kerül? Ez esetben nincs terven felüli értékcsökkenés.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint – terven felüli értékcsökkenés elszámolásával ki kell vezetni. (Az állományból történő kivezetést a gyakorlat selejtezésnek nevezi, bár a számviteli törvény selejtezésről nem tesz említést.)A terményszárító berendezést egyetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Előhasi üsző tenyészállattá minősítése

Kérdés: Előhasi üsző leellésig 300 E Ft-ba kerül közvetlen önköltségen. Tenyésztésbe állításkor a leellett üsző (előhasi tehén) piaci értéke 200 E Ft. A különbözetet (100 E Ft/db) terven felüli értékcsökkenésként elszámoljuk, a társaságiadó-alapot növeljük. A tehén (várhatóan) 5 évig marad tenyésztésben, melynek végén 80 E Ft a várható (selejttehén) vágóérték. 5 év alatt leírjuk a maradványérték feletti részt, a 120 E Ft-ot. Így évente a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 24 E Ft/év. A 6. évben a tehenet eladjuk 70 E Ft-ért, a maradványérték kivezetése 80 E Ft, a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 80-80 E Ft. Ekkor a tenyészállatra elszámolt terven felüli értékcsökkenés hogyan realizálható az állattenyésztő cégnél?
Részlet a válaszából: […] Az előhasi üsző tenyészállattá történő átminősítése számviteli szempontból saját termelésű készlet tárgyi eszközbe történő átsorolását jelenti. A saját termelésű készletre piaci érték alapján értékvesztést, illetve a tárgyi eszközre piaci érték alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: A kft. kis értékű eszközöket, gépeket vásárolt, amelyeket a kft. éveken keresztül használni fog. Kell ezekről a tárgyi eszközökről nyilvántartást vezetni? Mikor kötelező? A kft.-nek évek óta nulla nyilvántartási értéken szereplő tárgyi eszközei vannak, amelyeket évek óta nem használ. Hogyan és mikor lehet kivezetni a nyilvántartásból? A tárgyieszköz-nyilvántartást hány évig kell megőrizni? Ha a kft. értékesítette nem használt tárgyi eszközeit, azok nyilvántartásait hány évig kell megőrizni?
Részlet a válaszából: […] ...azokat az állományból kikell vezetni, mert már nem használják azokat. Ez esetben ezen eszközöket azállományból történő kivezetésig (selejtezésig) a mérlegforduló napjával készültleltárnak tételesen tartalmaznia kell, egyedi nyilvántartással isalátámasztottan.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Bérbe adott, illetve bérbevett állatokkal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Bértartásra átadott állatok esetében, amikor az átadott anyaállatok a bérbeadó tulajdonában maradnak, a szaporulatot a bérbevevő a bérbeadó részére számlázza, mi az elszámolás helyes gyakorlata? Kérem, részletezzék a lehetséges elszámolási módokat! A bérbeadó meghatározott díjat kér a bértartásért. A bértartó számlázhat-e bértartással kapcsolatos költségeket? A bértartás során keletkező szaporulat átadása a bérbeadó részére számlázandó-e?
Részlet a válaszából: […] ...tervszerinti, illetve terven felüli értékcsökkenését. A bérbeadónak a bérbe adotttenyészállatokban bekövetkezett állományváltozást (selejtezés, elhullás,értékesítés stb.) a bérbevevővel kötött szerződésben meghatározott elszámolásiidőponttal (legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. 2002-ben fejlesztési tartalékot képezett 3,5 millió forint értékben. A kft. 2003-ban épületet vásárolt telephely céljából 30 millió forintért. Hogyan kell elszámolni a beruházást, a fejlesztési tartalékot, az értékcsökkenést a számvitelben, illetve a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírást? A beruházás nyilvántartási értékét csökkenti-e a fejlesztési tartalék? A fejlesztési tartalékot értékcsökkenésként el lehet-e számolni?
Részlet a válaszából: […] ...tartalék előnye tehát, hogy a beruházás előtt csökkenti az adóalapot, és csak a tárgyi eszköz használati idejének a végén (vagy a selejtezésekor, értékesítésekor) kell ezt figyelembe venni, mint elszámolt összeget.A fejlesztési tartalékot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Lecserélt tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása

Kérdés: A vállalkozás a meglévő tárgyi eszközt lecserélte. A régit még nem értékesítette. Van nyilvántartási értéke. Az értékesítésig, a selejtezésig elszámolható-e még értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] A lecserélt tárgyi eszköz feleslegessé vált, az a vállalkozási tevékenységet, a muködést már nem szolgálja. Az ilyen tárgyi eszközt az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján a forgóeszközök közé kell átsorolni. A forgóeszközök közé átsorolt tárgyi eszköz bruttó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

A le nem vonható áfa utólagos módosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
Részlet a válaszából: […] ...mindaddig végre kell hajtani, amíg az eszközök állományban vannak. Ha azokat az állományból bármilyen okból kivezették (például selejtezés miatt), akkor a helyesbítésre már nincs lehetőség.A fentiekben leírtak általában az egyszeres könyvvitelt vezetőkre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Tárgyi eszközök év végi értékelése

Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...Ha nem változott a bekerülési érték, akkor valóban nem kellett változnia? Nem volt-e olyan pótlólagos beruházás, felújítás, esetleg selejtezés, ami miatt a bekerülési értéket ténylegesen meg kellett volna változtatni?A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.