7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Termékben adott engedmény
Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerétől – szerződésben szabályozott módon – mennyiségi rabatot kap. Minden hónap végén 10 db gyógyszer vásárlása után 1 db-ot ingyen kapunk, amit partnerünk nulla forintértéken számláz nekünk, de a termék adó nélküli forgalmi értéke után számlát helyettesítő okmányban áfát hárít át. Levonható-e a számlát helyettesítő okmány áfatartalma, ha a terméket a bevételszerző tevékenységhez használjuk fel? Alkalmazható-e az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének f) pontja? Az Szt. szerint az így beszerzett készletet könyveinkben milyen értéken szerepeltessük? Vagy térítés nélküli átvételről van szó? És akkor az így realizált bevétel elszámolható az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
2. cikk / 7 Előleg visszautalásának bizonylatolása
Kérdés: Társaságunk vállalkozási szerződést kötött karbantartási munka végzésére. A munka első részletének előlegéről számlát helyettesítő okmányt állítottunk ki, január 30-ával. Az átutalás megtörtént. Júliusban a szerződés teljesítése meghiúsult. Az előleget visszautaltuk. A gazdasági eseményről milyen bizonylatot kell kiállítani, és milyen időponttal? Hogyan könyveljük a helyesbítő bizonylatot, ha az előleget a szolgáltatás árbevételeként már elszámoltuk?
3. cikk / 7 Az előleg bizonylatolása
Kérdés: Hogyan szabályos a bizonylatok kiállítása, ha a termékértékesítést előlegfizetés előzi meg? A számlát helyettesítő okmányról kell-e negatív okmányt kiállítani? Mi legyen azon a teljesítési időpont?
4. cikk / 7 Adott előleggel való elszámolás (áfa)
Kérdés: Gépkocsi-márkakereskedés új autó megrendelésekor a vevőtől előleget vesz át, amelyről számlát helyettesítő okmányt állít ki a vevő nevére. Az autó átadásakor a vevő saját nevére megvásárolja az autót. A kereskedő a teljes eladási árról állítja ki a számlát, a számlán feltünteti negatív előjellel az előlegként befizetett összeget, a kettő különbözete még pénzügyileg rendezendő. Elegendő-e ez, vagy az előlegről külön negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani? Az is lehet, hogy a vevő lízingkonstrukciót kíván igénybe venni. Ez esetben az értékesítésről a számla a lízingcég nevére kerül kiállításra. A vevő pedig ezzel egyidejűleg negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kap a befizetett előlegről. Helyesen jár-e el a társaság?
5. cikk / 7 Adott előleggel való elszámolás (áfa)
Kérdés: Gépkocsi-márkakereskedés új autó megrendelésekor a vevőtől előleget vesz át, amelyről számlát helyettesítő okmányt állít ki a vevő nevére. Az autó átadásakor a vevő saját nevére megvásárolja az autót. A kereskedő a teljes eladási árról állítja ki a számlát, a számlán feltünteti negatív előjellel az előlegként befizetett összeget, a kettő különbözete még pénzügyileg rendezendő. Elegendő-e ez, vagy az előlegről külön negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani? Az is lehet, hogy a vevő lízingkonstrukciót kíván igénybe venni. Ez esetben az értékesítésről a számla a lízingcég nevére kerül kiállításra. A vevő pedig ezzel egyidejűleg negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kap a befizetett előlegről. Helyesen jár-e el a társaság?
6. cikk / 7 Devizaalapú ügyletek
Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
7. cikk / 7 Helyesbítő vagy sztornószámla?
Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?