9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Interneten értékesített termékek számlázása
Kérdés: Interneten keresztül terméket értékesítő vállalkozás a megrendelőinek díjbekérőt küld, majd az ellenérték beérkezését követően előlegszámlát állít ki. Jelenlegi gyakorlatuk szerint a termék postára adásakor (amelyre 1-2 napon belül sor kerül) végszámla kiállítására már nem kerül sor. Helyes-e Önök szerint ez a gyakorlat? Szükséges-e előlegszámlát kibocsátani, nem lehetne a termék küldésekor normál számlát mellékelni? Ha kell az előlegszámla, nem kellene végszámlát is kibocsátani?
2. cikk / 9 Saját beruházások vagyonkezelésbe adása
Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. vagyunk. Számos épület van az önkormányzattól a vagyonkezelésünkben. Amikor vagyonkezelésbe vesszük az eszközt, akkor az 1. eszközszámla a 4421. hosszú lejáratú kötelezettségre kerül, a szerződésben foglalt bekerülés értékében. Hogyan vezessem ki az eszközt, ha kikerül a mi vagyonkezelésünkből, és visszakerül az önkormányzathoz? Az addig használt értékcsökkenést hogyan kell kivezetni? Másik kérdésünk a visszapótlási kötelezettség kiszámításának a könyvelése: Jelenleg csak az általunk végrehajtott beruházásokat számlázzuk ki, amelyek nagyságrendileg nem fedik le az értékcsökkenést, tehát mindig van a következő évre átvitt visszapótlási kötelezettség, amit a 4422-es számlán tartok nyilván.
3. cikk / 9 Időbeli elhatárolás vagy követelés-kötelezettség
Kérdés: Oktatási intézmény a gyermekek étkeztetésére szerződésben áll külsős szolgáltatóval, ahonnan vásárolja a menzára az ételadagokat. Partnerünkkel megállapodás van arról, hogy az ügylet az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja szerint számlázandó havonta, az intézmény is ily módon számláz. Mindkét esetben azon túl, hogy a számla kelte, a teljesítés ideje az elszámolás időszakát követi, az elszámolási időszakot is feltüntettük a számlán. A 2016. december havi étkezésről szóló vevői és szállítói számlát 2017 januárjában állítják ki részünkre, és állítjuk ki mi is. Zárt integrált rendszerünk e számlákat technikailag nem is engedte a 2016-os könyvbe rögzíteni, csak 2017-re, mivel a számlák teljesítési ideje a 2017. évre esett. A vevői és a szállítói számlák nettó összegeit elhatároltuk vegyes könyveléssel 2016-ra, az áfa 2017. januári időszakban marad. Helyes ez így?
4. cikk / 9 Viszonteladói tevékenység áfája
Kérdés: Egy autókereskedelemmel foglalkozó társaság az Áfa-tv. előírásainak megfelelően alkalmazza a 214-227. §-ban előírtakat. Kérdésünk az, hogy az áfa felszámítása mellett beszerzett járműveket neki is áfa felszámítása mellett kell értékesíteni? Az APEH-árverés keretében beszerzett autókról számlát nem kap, csak a befizetés és az árverezési jegyzőkönyv áll a könyvelés rendelkezésére. Helyes-e ez így? A tevékenységéhez (ami így vegyes, normál és viszonteladói adózás) kapcsolódó beszerzések (pl. könyvelési díj, ügynöki jutalék, tárolási díj) áfája levonásba helyezhető-e? A Közösségen belüli értékesítés tekintetében az Áfa-tv. alapján elfogadható az a gyakorlat, hogy a szerződésben magyarországi teljesítés van, a számlázás áfa felszámítása nélkül, a kiléptetést alátámasztó CMR kiállítására csak hónapokkal később kerül sor? Tehát az árut a Közösség más tagállamába kiszállítják, csak nem a számla szerinti teljesítés időpontjában.
5. cikk / 9 Határozott időre szóló elszámolás értelmezése (áfa)
Kérdés: Egy áfával kapcsolatos szakmai cikkben olvastam az alábbi mondatot: "...folyamatos jelleggel végzett szolgáltatás ... (például: közüzemi szolgáltatások, őrzés-védelem, munkavédelmi és tűzvédelmi tanácsadás, takarítás, könyvelés, számítógépes, illetve műszaki rendszerfelügyelet, átalánydíjas karbantartások, ügyvédi megbízás stb.)...? Ez alapján 4 kérdés merült fel a folyamatos tevékenységgel kapcsolatban: 1. A régi Áfa-tv.-ben volt konkrét meghatározás, az egyértelműség kedvéért, hogy mely tevékenységeket érti a törvény a folyamatos teljesítésű alatt. A 2008. évi új Áfa-tv. szerint mi indokolja – mert semmilyen konkrét meghatározás nincs erre a törvényben –, hogy a fenti tevékenységek folyamatos teljesítésűek lennének, míg a korábbiban nem – a közüzemi szolgáltatásokat kivéve? Erre vonatkozóan APEH- vagy PM-állásfoglalást, tájékoztatást sem találtam. Az Áfa-tv. 58. §-a arra utal, hogy a szerződés dönt, hogy beleírták-e vagy sem a határozott idejű elszámolást. Helyes megközelítés lenne ez? 2. Ha valakivel egy szerződés keretében, bármilyen tevékenységre abban állapodok meg, hogy nem az egyes elvégzett munkák után, hanem havonta, negyedévente vagy bármilyen meghatározott időszakonként számolok el, akkor az 58. § alapján kell a számlát kiállítani, azaz a fizetési határidő lesz a teljesítés is egyben? Legyen a tevékenység akár könyvelés, könyvvizsgálat, marketing vagy egyéb tanácsadás, kontrolling, monitoring, takarítás, előadó-művészet, rendezvénylebonyolítás, szállítás, futárszolgálat... vagy bármi a fent és itt idézetteken túlmenően. 3. Hogyan kell eljárni olyan esetben, ha csak határozott időre szól a szerződés, és annak a végén számolnak el a felek? Pl. egy év újrakönyvelése, és a végén van az elszámolás, számlázás, vagy háromhavi takarítás egyben van elszámolva stb. Ebben az esetben az Áfa-tv. 55. §-át kell alkalmazni, vagy az 58. §-át? 4. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a szerződésben nem szerepel elszámolási időszak, csak óradíj vagy egyéb más, nem időszakhoz köthető paraméter: - ha minden egyes alkalommal kiszámlázom az elvégzett munkát (pl. futárszolgálat, vagy szállításkor); - ha nem rendszeres időközönként történik az elszámolás, hanem amikor a felek megegyeznek (pl. egyszer elszámolják 2 hét tanácsadását óradíj alapján, egyszer meg nincs annyi munka, de az elszámolás mégis havonta történik a partnerek között)? Ezekben az Áfa-tv. 55. §-a határozza meg a teljesítés idejét, vagy az 58. §-a?
6. cikk / 9 Adófizetési kötelezettség zálogjog érvényesítése esetén
Kérdés: Mikor keletkezik adófizetési kötelezettség zálogjog érvényesítése esetén? A teljesítés ideje melyik számlánál mikor van? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a felszólításra átadja a zálogtárgyat a zálogjogosultnak, aki vagy akinek a nevében harmadik személy értékesíti? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a zálogtárgyat felszólításra nem adja át, a zálogjogosult a végrehajtó által szerzi meg a jogot a zálogtárgyra, és a végrehajtó ezt értékesíti az árverésen? Ha a zálogkötelezett nem ad számlát?
7. cikk / 9 Időbeli elhatárolás igénybe vett szolgáltatásnál
Kérdés: A mérlegfordulónap után beérkezett, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat, amelyek a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményhez kapcsolódnak, lehet-e a költségek között az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolni? Különösen indokolt ez a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számláinál, ahol az Áfa-tv. szerinti teljesítés a számlán feltüntetett fizetési időponthoz kapcsolódik.
8. cikk / 9 Devizaügyletek
Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?
9. cikk / 9 Devizaalapú ügyletek
Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?